Üdvözöljük a

A szakképzési hozzájárulásról és a bevallásáról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A szakképzési hozzájárulásról és a bevallásáról

Szerző: Szücs Krisztina | 2016. december 14.

A 2016. december 5-én megtartott konferencián dr. Kárpáti Éva a NAV tájékoztatási főreferense a szakképzési hozzájárulás 2016. évi szabályairól tartott előadást.

Az előadást különösen azt tette aktuálissá, hogy az adózók túlnyomó része a december havi 1608-as bevallásban számol el az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségével, és így először kell elkészítenie az elszámoló bevallást a megváltozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Az előadó kitért a témával kapcsolatosan felmerült leggyakoribb kérdésekre, valamint példákon keresztül ismertette az említett elszámoló bevallás kitöltésének a szabályait.


A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek gyakorlati képzés szervezésével is tudják teljesíteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségüket. Ennek leggyakoribb módja az, hogy a kötelezettek tanulószerződés megkötésével szervezik meg a tanulók gyakorlati képzését. A havi előlegbevallásokban érvényesített – a tanulószerződéses tanulókra tekintettel érvényesíthető - alapcsökkentő tétellel összefüggésben a leggyakoribb félreértés az, hogy csak a tárgyhónapban arra a tanulóra tekintettel lehet alapcsökkentő tételt érvényesíteni, aki legalább egy napot ténylegesen részt vett a gyakorlati képzésben. A NAV központi álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban az, hogy arra a tanulóra tekintettel tud a kötelezett alapcsökkentő tételt elszámolni, akinek a gyakorlati képzés szervezési kötelezettsége az Szt. rendelkezései alapján legalább egy napig fennállt. Ez azt jelenti, hogy ha a tanulóval október 15-én megkötik a tanulószerződést, és a gyakorlati képzés szervezési kötelezettség (vagyis pl. az egy hét gyakorlati képzés első napja) október 31. napjára esik, akkor a kötelezett akkor is érvényesíteni tudja az alapcsökkentő tételt, ha a tárgyhónapban igazolt, vagy igazolatlan hiányzás miatt egy napot sem jelent meg a gyakorlati képzésben a tanuló, vagy a hiányzások mértékére tekintettel a tanuló egyáltalán nem részesült díjazásban.

A tipikus két eset, amikor az Szt. szerint a kötelezett gyakorlati képzés szervezési kötelezettsége nem áll fenn, amikor a tanuló szülési szabadságon van, vagy a tanulói jogviszonya szünetel. Abban az esetben viszont, ha a tanuló tanulószerződése hónap közben megszűnik, akkor a tárgyhavi alapcsökkentő tételt úgy kell meghatározni, hogy az alapnormatíva súlyszorzóval módosított összegének egy tizenketted részét meg kell szorozni a tárgyhónap első napjától a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt naptári napok és tárgyhónap tényleges naptári napjai számának az arányszámával.

 Amit a tanulószerződéses tanulókra tekintettel elszámolható alapcsökkentő tételekkel kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy 2016. november 18-án hatályba lépett a 340/2016. kormányrendelet, amely tartalmaz egy új súlyszorzó táblázatot, amely a 280/2011. kormányrendelet 3. mellékletét képezi. A mellékletben szereplő súlyszorzókat viszont csak a 2016. augusztus 31-ét követően indított tanulószerződéses gyakorlati képzésekre lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha a képzés szeptember 1. és november 18. napja között kezdődött, akkor a szeptember, október, november havi előleg bevallásban még a régi súlyszorzókkal kell számolni, majd az elszámoló bevallásban ezekre a tanulókra az érintett hónapokra az új súlyszorzóval újra ki kell számolni a kötelezettség csökkentő tételt. Az elszámoló bevallásban tipikusan előforduló hiba, hogy a 1608A-01-02 lapon a 26. sorban a tanulói létszámot úgy határozzák meg a kötelezettek, hogy az előlegbevallások létszámadatait összeadják. Ezért szükséges kihangsúlyozni, hogy az elszámoló bevallásban a tárgyévben gyakorlati képzésben résztvevő tanulók tényleges létszámát kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy ha egy tanuló az év minden hónapjában részt vett tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben, akkor az a tanuló az elszámoló bevallásban nem 12, hanem 1 tanuló.


A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatókkal összefüggésben fontos kihangsúlyozni, hogy noha ez a típusú szakképzés 2016. augusztus 31-ével megszűnt, az elszámoló bevallásban fel kell tüntetni az ilyen képzésben részt vett hallgatókra tekintettel év közben elszámolt kötelezettség csökkentő tételt.


A 2016. adóévben bevezetésre került kiegészítő csökkentő tételekkel kapcsolatban kiemelném, hogy ezeket a csökkentő tételeket csak az a kötelezett tudja érvényesíteni, amely tanulószerződés megkötésével szervezi meg a gyakorlati képzést. Az a kötelezett, amelynek kizárólag együttműködési megállapodásos tanulója van, a három új kiegészítő csökkentő tétellel nem tudja csökkenteni a bruttó kötelezettségét. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kiegészítő csökkentő tételeket a normatíva (oktatói és tanműhely fenntartási kiegészítő csökkentő tétel esetében havonta a normatíva egy tizenkettede) alapján kell meghatározni. A kiegészítő csökkentő tételek összegének megállapításánál tehát nem kell a szakképesítéshez rendelt súlyszorzóval módosítani a normatívát, és az esti, vagy levelező oktatás munkarendje szerinti oktatás esetében is a normatíva alapulvételével számoljuk ki a kiegészítő csökkentő tétel összegét. A 2016-ban bevezetésre került három új kiegészítő csökkentő tétel közül a beruházási kiegészítő csökkentő tételt kizárólag csak a tárgyévi elszámoló bevallásban lehet szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy a beruházási kiegészítő csökkentő tétel érvényesítésének igen összetett jogszabályi feltételrendszere van, ezért ezt egy külön cikkben kívánom ismertetni.


A szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének szabályai 2016-ban egyszerűsödtek. Az egyéb szervezetnek nem minősülő kötelezettek ugyanis csak akkor tudnak visszaigényelni, ha tanulószerződéssel, vagy duális képzéssel tesznek eleget a gyakorlati képzés szervezési kötelezettségüknek. A visszaigénylés szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a kötelezett az Szht. 3. § e) bekezdése szerint kis- és középvállalkozásnak minősül-e, vagy sem. A hivatkozott rendelkezés szerint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, az Szja-törvény szerinti egyéni vállalkozó és az egyéni cég minősül kis- és középvállalkozásnak. Azok a kötelezettek tehát, amelyek kis és középvállalkozásnak minősülnek, a bruttó kötelezettségükön felül valamennyi csökkentő tételt (vagyis az együttműködési megállapodásos tanulóra tekintettel érvényesített alapcsökkentő tételt és a kiegészítő csökkentő tételeket is) vissza tudják igényelni. Azok a kötelezettek azonban, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, a bruttó kötelezettségükön felül csak a tanulószerződéses tanulókra és/vagy a duális képzéses hallgatókra tekintettel érvényesíthető alapcsökkentő tételt tudják visszaigényelni.


Végezetül a Bevallási Osztály munkatársainak a jelzései alapján az előadó felhívta a figyelmet a leggyakoribb bevallási hibákra, ezek közül néhány:

- abban az esetben, ha egy adózó nem kötelezettje a szakképzési hozzájárulásnak, és nulla adat feltüntetésével mégis benyújtja a 1608-A-012-02 lapot, akkor a bevallás olyan hibával fog rendelkezni, amelyet csak ügyintéző segítségével lehet kijavítani, másrészt ebben az esetben a program várni fog egy elszámoló bevallást ettől a kötelezettől, aki vagy amely nem is alanya a szakképzési hozzájárulásnak. Nem kell tehát bevallást benyújtania a szakképzési hozzájárulás tekintetében az átalányadózó egyéni vállalkozónak, a kisadózó egyéni vállalkozónak, ha nincs foglalkoztatottja, az eva adózó egyéni vállalkozónak, a társasháznak, a szociális szövetkezetnek.

- abban az esetben, ha az Szja-törvény szerinti egyéni vállalkozó a 1658. számú bevallásában nyilatkozik arról, hogy nincs szakképzési hozzájárulás kötelezettsége, akkor a 1608 számú bevallás 1608A-01-02 lapját elszámoló bevallásként nem kell benyújtania.

A cikkben használt rövidítések:
•a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.)
•a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII.20.) kormányrendelet (280/2011. kormányrendelet)
•a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.)
•a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII.20.) kormányrendelet módosításáról szóló 340/2016. (XI.17.) kormányrendelet (340/2017. kormányrendelet

 

Forrás: NAV