Üdvözöljük a

A versenytilalmi megállapodásról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A versenytilalmi megállapodásról

Szerző: Varga Erika | 2014. május 27.

Munkaviszonyból fakadó általános kötelezettség, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. 

A munkavállalót ez a kötelezettség a munkaviszony fennállása alatt, és ellenérték nélkül terheli. A munkaviszony megszűnése után ez az általános magatartási követelmény csak abban az esetben marad fenn, ha a felek versenytilalmi megállapodást kötnek, és a verseny tilalmáért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet a munkavállalónak. A munkáltatónak akkor áll érdekében versenytilalmi megállapodást kötni, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után potenciális versenytársként léphet fel.

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások között szabályozza a versenytilalmi megállapodást. Háttérszabályként az 1992. évi Mt. a polgári jogi szabályokat általánosságban alkalmazni rendelte, az Mt. azonban konkrétan megjelöli a Polgári Törvénykönyv azon szakaszait, amelyek alkalmazandók a versenytilalmi megállapodásra (a kötbérre, és a jognyilatkozatokra vonatkozó polgári jogi szabályok).

 

A versenytilalmi megállapodás létrejöhet a munkaviszony kezdetekor, vagy annak fennállása alatt bármikor, akár a munkaszerződésbe építve, akár külön megállapodásba foglalva. A munkaviszony megszűnése után kötött ilyen megállapodásra nem az Mt. hanem a polgári jogi és versenyjogi szabályok lesznek az irányadók. A bírói gyakorlat szerint a versenytilalmi megállapodás akkor is önálló megállapodásnak minősül, ha az formailag és szerkezetileg a munkaszerződés részét képezi. Ezért a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a versenytilalmi megállapodásra nem terjed ki a felek ilyen tartalmú kifejezett rendelkezése hiányában.

 

A munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartást az Mt. konkrétan nem határozza meg. Ilyennek minősülhet a konkurens cégnél való elhelyezkedés, vagy a munkáltatóéval azonos gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítása. A pontos tevékenységi kört, a tilalmazott jogviszonyt, annak területi hatályát mindenképpen célszerű és szükséges meghatározni a megállapodásban. Nem elegendő, ha a felek csak az Mt. egzakt megfogalmazását ismétlik meg. A munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban tagsági viszony fennállása csak akkor minősül a versenytilalom megszegésének, ha a munkavállaló személyesen és tevékenyen közreműködik a társaság tevékenységében. Ugyanakkor a versenytilalom nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését szolgálja, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti.

 

A versenytilalom legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évre írható elő.

 

A versenytilalomért a munkavállaló megfelelő ellenértékre jogosult, amely nem lehet kevesebb, mint a versenytilalmi megállapodás tartamára járó alapbér egyharmada. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében (elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel). Az ellenérték meghatározható egy összegben, de a munkabér részeként is, és megfizethető a munkaviszony fennállása alatt vagy megszüntetését követően.

 

A versenytilalmi megállapodás egy kockázati elemet is magában hordoz, hiszen semmi sem garantálja, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után a munkáltató konkurenseként jelenik meg a piacon. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles az ellenérték megfizetésére.

 

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatályú, indokoláshoz kötött felmondással szünteti meg, az Mt. elállási jogot biztosít számára. Az elállás a versenytilalmi megállapodást annak megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg. A megállapodásban a felek is rendelkezhetnek elállási jogról. Az elállás joga azonban csak a munkaviszony megszüntetéséig gyakorolható, hiszen ezt követően a munkavállaló megkezdi a megállapodás teljesítését, és az eredeti állapot már nem állítható helyre.

 

A versenytilalmi megállapodás nem szerződésszerű teljesítése vagy nem teljesítése esetén a felek a kifizetett összeg visszafizetésében, illetve kötbér fizetésében is megállapodhatnak. A kötbért írásban kell kikötni, és önmagában a szerződésszegés ténye alapján érvényesíthető, nem szükséges hozzá a kár bekövetkezte is. Érvényesíthető azonban a kötbért meghaladó kár is. 

 

Vezető állású munkavállalóval kötött versenytilalmi megállapodásra is a fenti szabályok érvényesek. Különleges pozíciójuk miatt azonban a versenytilalmi megállapodás gyakorlatilag a munkaszerződésük velejárója. Esetükben körültekintőbben, a speciális tudásukra, képességeikre, és ismereteikre figyelemmel kell eljárni a megfelelő ellenérték, és a versenytilalommal érintett magatartás meghatározása során.

 

A köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott vezető állású munkavállalóval versenytilalmi megállapodás csak a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával és legfeljebb egyéves időtartamra köthető, amelynek ellenértéke a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj ötven százalékát.

 

forrás: ado.hu