Üdvözöljük a

Adófelajánlás: új kedvezmény a társasági adónál | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Adófelajánlás: új kedvezmény a társasági adónál

Szerző: Sörös Dávid | 2015. május 27.

Az adófelajánlás új intézménye adómegtakarítást kínál és az ismert tao-kedvezményekkel szemben nem rontja az adózás előtti eredményt. Az 1 százalékos szja-felajánlásokhoz hasonlóan működő tao-kedvezmény minden részletét megismerheti cikkünkből.

Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a társasági adó alanyai különböző támogatások alapján a fizetendő adójukból adókedvezményt vehettek igénybe. A kedvezményezett területek az előadó-művészeti élet, a filmalkotások világa és a látvány-csapatsportok. Az adókedvezményt a társaságok a meghatározott szervezet által kiállított támogatási igazolás alapján érvényesíthették, a nyújtott támogatást pedig a ráfordításaik között kellett elszámolniuk. A jogalkotó az úgynevezett kiegészítő támogatás bevezetésével évről-évre csökkentette a támogatással elérhető tényleges megtakarítás mértékét. A kiegészítő támogatás ugyanis nem minősült a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak és így növelte a társasági adó alapját és adókedvezményre sem jogosított. Ezáltal a lehetőségek teljes körű kihasználása esetén az elérhető megtakarítás mértéke a társasági adó alapjának összegétől függően a nyújtott alaptámogatás 2,25%-ára, illetve 4,75%-ára esett vissza a kezdeti 10%-ról és 19%-ról.  

 

A törvényhozó a fenti támogatási szerződésen alapuló támogatás és adókedvezmény mellett 2015. január 1-től bevezetett egy adófelajánlási rendszert, amely nevében hasonlít a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlására, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá, ami általános esetben meghaladja a támogatási szerződésekkel elérhető megtakarítás mértékét. A megtakarítási többleten túlmenően előnye még, hogy a befizetett adó, illetve adóelőleg, adófeltöltés terhére az adóhatóság utalja át a felajánlást a támogatott szervezetnek, így a felajánlás ráfordításként nem jelenik meg a felajánló könyveiben. Ezáltal nem is rontja az adózás előtti eredményt, szemben az előző években már megszokott támogatással és kiegészítő támogatással, amelyet a ráfordítások között kellett kimutatni.


A társasági adó rendszerébe újonnan, 2015. január 1-től bevezetett adófelajánlás (rendelkezés az adóról) rendszere egy lényegében új konstrukció, azonban ugyanazokat a célokat támogatja, mint a régebb óta hatályban lévő támogatási szerződésen keresztüli adókedvezmény igénybevétel (látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások készítése). Az új rendszer lényege, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezettségük (adóelőleg kiegészítés) és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek, amelyet az adóhatóság teljesít a kedvezményezett szervezet felé, a felajánló társasági adóalanyt pedig jóváírás illeti meg a teljesített felajánlás után.
 
Az adófelajánlás bevezetésével a támogatási szerződéses adókedvezmény sem szűnt meg, a két rendszer párhuzamosan fut egymás mellett, azonban figyelembe véve, hogy az eddigi rendszer adókedvezményre jogosít, míg az új konstrukció alapján jóváírásban részesül a felajánló adóalany, ezért a két formát ugyanazon évben együtt nem lehet alkalmazni, tehát a társaságnak döntenie kell:

  • vagy az eddigi támogatási formát alkalmazza 2015-ben is, és adókedvezményt vesz igénybe,
  • vagy az új adófelajánlás rendszerének keretén belül rendelkezik az adója meghatározott százalékának kedvezményezett szervezet részére történő felajánlásáról.


Ahhoz azonban, hogy az adófelajánlási rendszeren keresztül érvényesen felajánlást teljesíthessen a társasági adó alanya és ilyen módon adójóváírásra váljon jogosulttá, pár előfeltételnek meg kell felelni.

 

Az egyik ilyen előfeltétel például, hogy a felajánló adóalany rendelkezzen egy, a támogatási igazoláshoz hasonló igazolással, és annak egy példányát előzetesen megküldje az adóhatóságnak. A Tao. törvény részletesen szabályozza, hogy az igazolást mely szervezetnek kell kiállítania. Ugyancsak előírások vonatkoznak a támogató adóalany és a támogatott szervezet köztartozás mentességére vonatkozóan.  Természetesen feltétel továbbá az esedékes adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés és a tényleges adó, valamint az előbbiek különbözetének határidőre történő teljes összegű megfizetése is.  

 

Ahogyan a korábbiakban már említettük, a felajánlás történhet:
a) az adóelőleg,
b) az adóelőleg-kiegészítés, illetőleg
c) az adó terhére.

 

Figyelembe véve, hogy az adóelőlegekhez nem kapcsolódik külön bevallási kötelezettség – mivel azok a korábbi adóévek társasági adóbevallásai alapján könyvelődnek fel az adófolyószámlára -, az adóelőleg terhére történő adófelajánlásról a külön erre rendszeresített 15RENDNY nyomtatványon kell nyilatkoznia a társasági adó alanyának az adóhatóság felé.

 

Az adóelőlegek terhére a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség összegének legfeljebb 50 százaléka ajánlható fel kedvezményezett célra. Ezen belül azonban szabadon lehet dönteni, nem kötelező a teljes 50 százalékos keretet kimeríteni és szintén nem kötelező minden havi vagy negyedéves adóelőleg terhére felajánlást tenni. Az adóelőlegek terhére tett adófelajánlás nyilatkozatát évente legfeljebb 5 alkalommal lehet módosítani a soron következő adóelőlegek tekintetében.

 

A nyilatkozat megtételének, illetőleg módosításának feltétele, hogy a társaságnak a megtétel időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

 

Az adóelőlegek mellett az adófeltöltési kötelezettség majd a tényleges adó meghatározott százalékára is tehető felajánlás, azonban ezt nem a külön nyilatkozatban lehet megtenni, hanem a feltöltés, illetőleg a társasági adó bevallásában (1501 illetőleg 1529 bevallás).

 

Mind a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlás, mind az adó terhére tett felajánlás esetén irányadó, hogy az adóelőlegek terhére tett felajánlásokkal együtt számítva (a tényleges adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőlegek és a feltöltési kötelezettség terhére tett felajánlással együtt számítva) maximum a feltöltési kötelezettség esetén a várható adó 80%-ig, míg adófizetési kötelezettségnél a tényleges adó 80%-ig tehető meg a felajánlás.

 

Abban az esetben például, ha a társaság 2015. évre bevallott adóelőlegeinek összege 38.000 e Ft, akkor az adóelőlegekhez kapcsolódóan a társaság maximum 19.000 e Ft adófelajánlást tehet és tételezzük fel, hogy él is a maximális felajánlással. Ha a 2015. évi adó várható összege 35.000 e Ft, akkor ugyan adófeltöltési kötelezettség nem terheli a társaságot (a megfizetett adóelőlegek meghaladják a várható adó 90%-át), de a 1501 bevallásában 35.000 e Ft * 80% - 19.000 e Ft = 9.000 e Ft további felajánlást tehet és tételezzük fel, hogy él is a maximális felajánlással. Amennyiben a tényleges adófizetési kötelezettség 37.000 e Ft, akkor a 1529 bevallásában 37.000 e Ft * 80% - 28.000 e Ft = 1.600 e Ft további felajánlást tehető.

 

A felajánló társaságot a kedvezményezett részére az adóhatóság által átutalt felajánlás után jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg és az adóelőleg kiegészítés terhére tett, és az adóhatóság által átutalt felajánlás 7,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a; az éves adó terhére tett és az adóhatóság által átutalt felajánlás 2,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%.  

 

Az előző példát folytatva az egyes felajánlásokhoz kapcsolódó jóváírások:
adóelőleg és adófeltöltési kötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 28.000 e Ft * 7,5% = 2.100 e Ft (korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a, azaz 37.000 e Ft * 80% * 7,5% = 2.220 e Ft)
az adókötelezettség terhére történő felajánlás esetén 1.600 e Ft *2,5% = 40 e Ft (korlát az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%-a, azaz 37.000 e Ft * 80% * 2,5% = 740 e Ft)   

 

A fentiek alapján összesen 2.140 e Ft jóváírás illeti meg a társaságot 37.000 e Ft adófizetés mellett, amely vélhetően kedvezőbb, mintha nem adófelajánlással, hanem támogatással és utána igénybe vehető adókedvezménnyel élt volna.

 

A fentiek alapján célszerű tehát előzetesen megvizsgálni, hogy a támogatással vagy az adófelajánlással lehetséges nagyobb mértékű megtakarítást elérni és ezt is figyelembe véve meghozni a végső döntést.

 

Forrás: ado.hu