Üdvözöljük a

Amikor a munkavállaló kölcsönkér | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Amikor a munkavállaló kölcsönkér

Szerző: Varga Erika | 2016. augusztus 29.

A hitelintézetek által nyújtott kölcsönök teljes hiteldíj mutatójának értékeit nézegetve sok munkavállalónak eszébe juthat: inkább a munkáltatójától kérne kölcsön.

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkaviszonyra tekintettel segítse munkavállalóját kamatmentes vagy kedvező kamatú kölcsön nyújtásával, azonban ennek feltételeit és korlátait ismerni kell.

 

A pénzkölcsön nyújtása üzletszerű formában olyan pénzügyi szolgáltatás, amely engedélyköteles tevékenység. Ez alól kivétel azonban a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott olyan kölcsön, amelyre eseti jelleggel, és szociális céllal került sor. Az ilyen kölcsön a hitelintézeti törvény alapján nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, ennél fogva engedély sem szükséges hozzá.

 

A munkáltató tehát jogszerűen tehet eleget a munkavállaló kérésének, és nyújthat számára kölcsönt. A kölcsönre vonatkozóan a munka törvénykönyve nem tartalmaz szabályozást, a kölcsönszerződés megkötésére a polgári törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazhatjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy a fenti feltételek teljesítésével elkerüljük a pénzkölcsön nyújtássá minősítést.

 

A munkáltató és a munkavállaló között létrejövő kölcsönszerződésnek tehát tartalmaznia kell, hogy a pénzösszeg milyen célra fordítható. Ez a meghatározott cél kizárólag szociális cél lehet. A munkáltató a gyakorlatban legtöbbször lakásvásárláshoz, felújításhoz járul hozzá ilyen módon, de szociális cél lehet például a munkavállaló családjában felmerült nagyobb egészségügyi kiadások fedezése is. Az is feltétel, hogy a kölcsön nyújtására kizárólag eseti jelleggel kerüljön sor, az tehát egy-egy alkalmat ölelhet fel, amely valóban az időnként felmerülő munkavállalói szociális igényeket segít kielégíteni.

 

A kölcsön egyéb feltételeiben a munkáltató és a munkavállaló már szabadon megállapodhatnak. Ha a felek a szerződésben eltérő rendelkezést nem kötöttek ki, akkor arra a polgári törvénykönyv alkalmazandó. A kölcsönszerződésben így meg kell állapodni arról, hogy mekkora összeg kerül kifizetésre, azt milyen határidőig kell visszafizetni, milyen mértékű kamattal.

 

A kamat mértékének adózási szempontból is jelentősége van: a kamatkedvezmény a munkavállaló oldalán jövedelemként merül fel, így ezután személyi jövedelemadót kell fizetni. A kamatkedvezmény az az összeg, amellyel a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összege - illetőleg ha a munkáltató bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamat - meghaladja a munkavállaló által megfizetendő kamatot. Ennek az összegnek az 1,18-szorosa után kell megfizetni a személyi jövedelemadó tizenöt százalékos mértékét. Az adót a munkáltatónak kell adóévenként, az adóév utolsó napjára, illetve ha a követelés év közben megszűnt, a megszűnés napjára megállapítania, megfizetnie és bevallania.

 

A kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön tehát a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik. Abban az esetben viszont, ha a munkáltató által a munkavállaló részére hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján került lakáscélú kölcsön nyújtásra, a kamatkedvezményből származó összeget nem kell jövedelemként figyelembe venni, tehát a személyi jövedelemadót sem kell megfizetni rá. Lakáscélú kölcsönnek az a kölcsön minősül, amely a munkavállaló lakásvásárlásához, lakása építéséhez vagy bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez nyújtanak. Úgyszintén lakáscélú a kölcsön, ha a fenti célok valamelyikére hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtja azt a munkáltató. A lakás azonban egyik esetben sem haladhatja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét. Amennyiben korszerűsítésre, akadálymentesítésre kerül sor, annak meg kell felelnie a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltaknak.

 

A lakáscél tehát a szociális célok közül is kiemelkedik, így az erre a célra, a munkáltató által a munkavállaló részére kamatmentesen, vagy alacsony mértékű kamattal nyújtott kölcsön nemcsak megengedett, de a kamatkedvezményt még személyi jövedelemadó sem terheli.

 

 Egyéb esetben viszont nemcsak személyi jövedelemadó terheli a kamatkedvezményt: a kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa egyúttal az egészségügyi hozzájárulás alapját is képezi, amelynek mértéke huszonhét százalék. Ha azonban a lakáscélra tekintettel a kamatkedvezményt nem kell jövedelemként figyelembe venni, akkor egészségügyi hozzájárulás sem fizetendő utána.

 

Amennyiben tehát a munkáltató kölcsönt kíván nyújtani a munkavállalónak, ügyelni kell rá, hogy az meghatározott, szociális célra, eseti jelleggel nyújtsák, továbbá a céltól függően megállapításra, megfizetésre, bevallásra kerüljön a kamatkedvezmény után a személyi jövedelemadó, továbbá szintén céltól függően megfizetésre kerüljön az egészségügyi hozzájárulás. Természetesen, amennyiben a kamat mértéke nem olyan alacsony, hogy kamatkedvezmény keletkezzen, akkor az ebből származó jövedelemről sem beszélhetünk, így erre tekintettel személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.

 

Arra is ügyelni kell, hogy a munkáltató által nyújtott kölcsönt ne tévesszük össze a munkáltató által adott munkabérelőleggel. A munkabérelőleg a munka törvénykönyve által is szabályozott, amelynek lényege, hogy a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét előre kifizeti a munkavállaló részére, majd az előre kifizetett összeget egyben vagy részletekben levonja a munkavállaló esedékes munkabéréből. Kölcsön esetén ilyen levonásra nincs lehetőség, ha a munkavállaló nem törleszt határidőre, a polgári jogi szabályok szerint kerülhet sor a követelés érvényesítésére.

 

forrás: ado.hu