Üdvözöljük a

Apai pótszabadság: sok a speciális szabály | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Apai pótszabadság: sok a speciális szabály

Szerző: Varga Erika | 2013. április 26.

A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Az apai pótszabadság sajátossága, hogy azt teljes egészében a munkavállaló kérése szerint kell kiadni. Egyébként a tárgyévi szabadságból csak 7 munkanap az, amelyet kötelezően a munkavállaló kérése szerint kell időzíteni, illetve a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló ilyen kérelmét nem kötelező elfogadni.

 

Az apai pótszabadság azonban nem számítható bele ebbe a bizonyos 7 munkanapba, és ha gyermeke ekkor születik, a munkaviszony első 3 hónapjában is kérheti a kiadását. A szabadság igénybe vételére vonatkozó 15 napos előzetes bejelentési határidőt viszont ebben az esetben is alkalmazni kell.

 

További sajátosság, hogy az apai pótszabadságot nem a tárgyévben kell kiadni, hanem a születést követő második hónap végéig. Ez a tárgyév végénél korábbi és későbbi időpont is lehet. Például, ha a munkavállaló november 1-jén lesz apa, úgy a neki járó 5 munkanap pótszabadság kiadását január 31-ig kérheti. Hasonlóan, az április 10-i gyermekáldás esetén nem december 31-ig, hanem június 30-ig igényelhető a szabadság.

 

A munkáltató szempontjából kiemelten fontos, hogy az e napokra járó távolléti díjat nem kell a munkáltatónak fedeznie, hanem az megigényelhető a Magyar Államkincstártól. Ennek szabályait a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

Eszerint a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. Ebből eredően viszont a távolléti díjon felül a munkavállalót esetlegesen megillető pótlékok és azok közterhei nem téríthetőek meg, azokat a munkáltató maga viseli. A munkáltatónak a költségek megtérítése iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani a kincstár felé. Az igénylésre évente 4 alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig – kerülhet sor. A kincstár a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el.

 

 A munkavállaló a pótszabadságra való jogosultságát köteles igazolni (eredeti születési anyakönyvi kivonattal), és nyilatkozni arról is, hogy valóban szülőként viszonyul a gyermekhez (pl. apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti). A jogosultság dokumentálása a munkáltató szempontjából azért fontos, mert a kincstári térítéshez szükség van ezek nyilvántartására.

 

Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

 

Forrás: ado.hu