Üdvözöljük a

Az IFRS bevezetése | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az IFRS bevezetése

Szerző: Sörös Dávid | 2016. október 18.

Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.

Az IFRS az IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozások számára, hogy IFRS szerinti beszámolót készítsenek.

 

 

A folyamat menetének lényege a következő:

  • A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület kiadja az IFRS-eket, melyek keretjellegű elveket, értelmezéseket, és számviteli standardokat tartalmaz.

  • Az Európai Parlament és a Tanács az1606/2002/EK rendeletben határozza meg, hogy mely IFRS-eket hagy jóvá az Európai Unió és az EGT tagállamok területén történő alkalmazásra. (Megjegyzem, hogy Svájcban is ezeket használják.) A rendelet kimondja, hogy a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás céljával, a nyilvánosan működő társaságoktól meg kell követelni, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásaik elkészítésekor egy magas színvonalú, egységes nemzetközi számviteli standardrendszert alkalmazzanak.

  • A tagországok számára meghatározták, hogy mely cégek számára kötelező az IFRS-ek alkalmazása, és melyek azok a cégek, akik egyedileg választhatják.

Az EU által elfogadott IFRS-ek nem teljesen azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel, mert fenntartják maguknak a jogot, hogy egyes IFRS-eket nem fogadnak be és maga az eljárás is hosszadalmas.

 

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A.§-a szerint 2016. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

 

 

2017. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

 

A felsorolásból látható, hogy jövő évtől kezdve az IFRS-t szabadon választó cégek köre kibővül. A saját döntésüktől és felkészülésüktől függ.

 

Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell alkalmazni. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának következményeként a belföldi cégek és a külföldi vállalatok éves beszámolói (pénzügyi jelentései) összehasonlíthatók lesznek.

Magyarországon jelenleg csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező az IFRS-ek alkalmazása.

 

 

2017. január 1-től azonban kötelezően alkalmazni kell Magyarországon is az éves beszámoló elkészítése során az IFRS-eket a következő cégeknek:

a) annak a vállalkozónak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak.

 

Az IFRS alkalmazása nem érintheti a társasági adó és az iparűzési adó alapját. Éppen ezért a társasági adóról szóló törvénybe beiktattak egy II/A. fejezetet „az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózóra vonatkozó különös rendelkezésekről”.

 

Az IFRS alkalmazásához bejelentési kötelezettség is kapcsolódik, - az áttérést megelőző 90 nappal előbb, - melyet megelőz az áttérő felkészültségét ellenőrző IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló jelentése.

 

Sajnos az IFRS alkalmazásához szükséges előírások több külön törvényben találhatók meg.

 

Forrás: ado.hu