Üdvözöljük a

Az örök téma: beruházás, felújítás, karbantartás | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az örök téma: beruházás, felújítás, karbantartás

Szerző: Szücs Krisztina | 2017. augusztus 23.

A téma súlyát az elszámolásbeli különbözőségek adják, gyakorlati nehézségét pedig a problémás megkülönböztetés.

A beruházás alapvetően kétféle tevékenységet takar a számviteli törvény meghatározása szerint: új tárgyi eszköz létesítését, illetve meglévő eszközben eredetileg megtestesülő hasznok növelését szolgáló tevékenységet bővítésen, átalakításon, élettartam vagy teljesítőképesség-növelésen keresztül. Például, ha a cég egyszerű áruszállító teherautóját hűtőkocsivá alakítjuk át, akkor nemcsak tartós áru szállítására lesz alkalmas, hanem jóval jövedelmezőbb módon mirelit árut is szállíthatunk vele.

 

A törvényi definíció alapján a felújítás abban különbözik a beruházás-fogalom második elemétől, hogy egy többé kevésbé elhasználódott eszközt feltételez, amelyből már javarészt vagy teljesen kinyertük az eredetileg benne megtestesülő hasznokat (az eszköz nullára vagy maradványértékre íródott), a felújítás elvégzése révén ugyanakkor itt is növekszik az eszközből a jövőben kinyerhető hasznok mennyisége („a jövőben gazdasági előnyök származnak”) az eredetihez képest. Folytatva az előző példát: ha a teherautó teljesen elhasznált motorját egy újra cseréljük, az további többszázezer km szállítási teljesítményt (és így remélhetőleg bevételt) biztosít.  Felújításnak minősül az is, ha mindezt korszerűsítés révén tesszük meg.

 

Bár a beruházás és felújítás közti különbségtétel sem mindig egyértelmű, különösen, hogy – mint láthatjuk – a beruházás és a felújítás fogalma is tartalmazza az élettartam és a teljesítőképesség növelését, a probléma éle tompítható azzal, hogy számvitelileg a két fogalom egyként kezelendő mind elszámolás, mind bemutatás szempontjából: mérlegképes tárgyi eszközt eredményeznek, amelyet az üzembe helyezéséig a beruházások, felújítások mérlegsoron kell bemutatni.

 

A karbantartás gazdasági tartalmában jelentősen eltér az előző kettőtől: a karbantartás tevékenysége révén mindösszesen annyit érünk el, hogy az eszközben eredetileg megtestesülő hasznokat valóban képesek leszünk kinyerni abból. Egyszerű példánkat továbbvive: ha a cég áruszállító kisteherautójában nem cserélünk időben olajat, akkor az tönkre megy, így nem lesz képes akkora futásteljesítményre sem, mint amekkorára az előírt karbantartások elvégzése mellett képes lenne.

 

Konklúzióként leszűrhetjük tehát, hogy az Szt. fogalmi rendszerében a beruházás és a felújítás addicionális hasznokat eredményez, míg a karbantartás lehetővé teszi az eredeti hasznok kinyerését a szóban forgó eszköz vonatkozásában.

 

Ugyanakkor érdekes problémát vet fel a karbantartás definíciójának második fordulata: karbantartásnak minősül a hosszabb (több) időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás, jóllehet a nagyjavítás nem definiált fogalma a törvénynek. Ez a kitétel szöges ellentétben van a befektetett eszközök számviteli törvény szerinti meghatározásával, miszerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A több periódusonként ismétlődő nagyjavítás elvégzése nyilvánvalóan gazdasági hasznokat biztosít (ellenkező esetben azt nem végeznénk el), és értelemszerűen tartósan szolgálja a működést, befektetett eszközkénti aktiválása tehát indokolt lenne.

 

Forrás: ado.hu