Üdvözöljük a

Az szja-bevallás legfontosabb tudnivalói | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az szja-bevallás legfontosabb tudnivalói

Szerző: Sörös Dávid | 2014. január 29.

Az adót az adózó önadózás keretein belül köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a személyi jövedelemadót nem a munkáltatója (kifizetője) állapítja meg. A magánszemély – amennyiben az egyes törvényi feltételeknek megfelel – adókötelezettségét teljesítheti adónyilatkozat benyújtásával, az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített, illetve a csökkentett adattartalmú és teljes adattartalmú bevallással. Az Adó szaklap cikke a teljes adattartalmú bevallás alapján foglalja össze a magánszemélyek számára szükséges és lényeges tudnivalókat, részletesen kitérve a leggyakrabban kitöltött sorokra.

1. Általános információk

 

1.1. A nyomtatvánnyal kapcsolatos információk

A 1353-as számú személyi jövedelemadó-bevallás és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató 2014. január 6-tól érhető el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján. A nyomdai úton előállított bevallási egységcsomag postázása ezzel egyidejűleg megkezdődik, tehát január hónapban mind a papír alapú, mind az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal kitölthető bevallás az adózók rendelkezésére áll.

 

Az elmúlt évek gyakorlatával szakítva a NAV egyszerűbbé tette a kitöltő program használatát egy platform-független letöltő- és telepítőprogram bevezetésével. Ennek érdekében az állami adóhatóság honlapjára kikerült egy „SZJA” feliratú kép, amely lehetővé teszi a szükséges keretprogram (ÁNYK), a magánszemély választásától függően a 1353-as számú, a 1353NY, illetve a 1353ADÓNYILATKOZAT jelű elektronikus űrlapok, továbbá a bevallások aktív súgójának egyidejű letöltését és telepítését. A Nyomtatványkitöltő programok menüpont alatt továbbra is elérhető a keretprogram és az alkalmazások letöltése.

 

A kitöltött bevallás állami adóhatósághoz történő beküldése nem változott, a papíralapú nyomtatvány továbbra is feladható postai úton vagy leadható személyesen az ügyfélszolgálatokon. Emellett természetesen választható az elektronikus úton történő beküldés is, melynek feltétele az ügyfélkapus regisztráció megléte.


Az ügyfélkapu nyitására feljogosított szervek köre kibővült, a regisztráció megtörténhet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatainál, a Magyar Posta Zrt.-nél, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinél.

 

A papír alapú bevallás érvényességének a feltétele annak aláírása, ezért a bevallás főlapjának alján található hitelesítő blokk kitöltése kötelező. Az elektronikusan beküldött bevallás hitelesítése (aláírása) az ügyfélkapura történő bejelentkezéssel jön létre.

 

1.2. Mely esetekben nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani?

Nem kell bevallást benyújtani, ha az adózó az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például:
- azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek),
- a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;
- amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy nem gazdasági tevékenység keretében történő értékesítésből származik, és az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
- amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
- amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
- amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
- amely pénzbeli nyereménynek minősül;
- amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

 

Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet a magánszemély, és az nem haladta meg az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (4510 forint) szorzatát.

 

A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó kistermelőt is) nem kell bevallást benyújtania akkor, ha az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt.

 

1.3. Határidők

A vállalkozói tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek 2014. február 25-éig, az előzőekben nem említett magánszemélyeknek 2014. május 20-áig kell benyújtaniuk bevallásukat.

 

A kitöltéshez szükséges igazolásokat 2014. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2014. február 17-ig kell megkapni a munkáltatóktól, illetve a kifizetőktől.

 

1.4. Az adó megfizetésére vonatkozó szabályok

Az adófizetési kötelezettség teljesíthető átutalással, a NAV ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel, vagy készpénzfizetési megbízás (csekk) útján. Megjegyezzük, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók befizetéseiket kizárólag átutalással teljesíthetik. Az egységcsomag nem tartalmaz a befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízást, azonban az beszerezhető bármelyik ügyfélszolgálati irodában, vagy igényelhető a www.nav.gov.hu honlapon található CSEKK elnevezésű (Nyomtatványkitöltő programok menüpont), illetve a „Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez” (Letöltések – egyéb menüpont) nyomtatványon is. Átutalás esetén az adóazonosító jelet mindenképpen fel kell tüntetni a közlemény rovatban.

 

A vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adózóknak lehetősége van a 150 ezer forintot meg nem haladó szja-fizetési kötelezettség legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben történő megfizetésére. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2014. május 20.) jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó előterjesztésnek nincs helye.

 

Az első részlet megfizetésének határideje az szja-fizetési kötelezettség esedékességének határideje, azaz 2014. május 20. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2014. május 20., június 20., július 21., augusztus 21., szeptember 22., október 20.

 

Tavaly számos hibás bevallás adódott, mivel az adózók a választott időtartam számszerű megjelenítése helyett X-szel jelölték, hogy a pótlékmentes részletfizetés lehetőségét választják. Természetesen az ÁNYK keretprogrammal kitöltött bevallások esetében ilyen hiba nem fordulhatott elő, mert kizárólag a 2, 3, 4, 5 és 6 hónap szerepelt az úgynevezett legördülő értéklistában, ettől eltérő adatot nem lehetett kiválasztani a nyomtatvány kitöltése során.

 

Amennyiben a magánszemély a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg, azonban tartozását nem tudja egy összegben, vagy az előírt határidőre megfizetni, részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól. Kérelmét papír alapon – a bevallásától elkülönítve –, vagy elektronikus úton terjesztheti elő. A fizetési könnyítés iránti kérelem magánszemélyek esetén illetékmentes.

 

1.5. A visszaigénylés szabályai

Ha a levont (befizetett) adóelőlegből visszatérítés jár az adózónak, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől utalja vissza az állami adóhatóság. A magánszemély a visszaigényelt összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy bankszámlára utalással kaphatja meg. Fontos tudni, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek csak belföldi pénzforgalmi számlára történő utalással kaphatják meg a visszaigényelt összeget.

 

2013. január 1-jétől megszűnt a járulékfizetési felső határ, ami azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 1353-as számú bevallásban erre vonatkozó sor már nem található, ezzel kapcsolatban visszaigénylés nem érvényesíthető.

 

1.6. A hibásnak minősített bevallás javítása, illetve helyesbítés (adózói javítás), önellenőrzés

Számos esetben problémát okoz annak elkülönítése, hogy a már benyújtott bevallás módosítása érdekében a címben szereplő három eset közül melyiket kell az adózóknak teljesítenie.

Amennyiben az elektronikus úton benyújtott adóbevallás hibás, még nem feldolgozott, és erről az adózó értesítést kap az állami adóhatóságtól, akkor a javítandó bevallás vonalkódjának feltüntetésével, teljes adattartalommal meg kell ismételni a bevallás kitöltését, és újból be kell küldeni. Ez minősül tehát javításnak.


Helyesbítésről (adózói javításról) és önellenőrzésről már feldolgozott bevallások esetén beszélhetünk. Utóbbi benyújtására abban az esetben van szükség, ha a módosítás következtében az adóalap, illetve az adó összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. Egyéb esetben helyesbítést kell benyújtani. Fontos hangsúlyozni, hogy sem az önellenőrzést, sem a helyesbítést nem nyújthat be az adózó, ha a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, vagy gazdasági döntését utólag szeretné megváltoztatni. Az említett szabály az adókedvezmények utólagos módosítására természetesen nem vonatkozik.

 

2014. január 1-jétől – a korábbi évekkel ellentétben – az önellenőrzés benyújtható a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően is. Ebben az esetben az (esetleges) adófizetési kötelezettség az általános szabályok szerint válik esedékessé. Amennyiben a bevallási határidőt követően benyújtott önellenőrzés során pénzügyileg rendezendő adókötelezettség keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzésként kitöltött bevallás benyújtásának időpontjáig lehet késedelmi pótlék felszámítása nélkül megfizetni.


2013. január 1-jétől teljes mértékben megszűnt az adóalap-kiegészítés, ezáltal a magánszemély összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelmét ténylegesen 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó vagy a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe vennie. Ezt az úgynevezett 78 százalékos szabályt a cikk további részeiben részletesen kifejtjük.

 

 

2. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek

 

 

2.1. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

 

2.1.1. Munkaviszonyból származó jövedelem

Ha a magánszemély 2013-ban nappali tagozatos hallgató volt, és a gyakorlati képzés ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel végzett munkát, akkor az e szerződés alapján végzett munkáért havonta kifizetett juttatás, díjazás értékéből a havi minimálbért meg nem haladó összeg adómentes. Az ösztöndíjas foglalkoztatás esetén adómentes az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj minimálbért meg nem haladó rész. Az adómentesen adható juttatáson felüli jövedelmet azonban munkaviszonyból származó jövedelemként be kell vallani.

 

A munkaviszonyból származó jövedelem sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható azon jövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette meg az adózót, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.

 

Bérnek minősül továbbá
- a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett jövedelem,
- a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege,
- a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 ezer forint levonható.

 

Adóköteles a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a jövedelemkiesés időszakára vonatkozóan a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. Ennek feltétele, hogy a munkáltató, kifizető által fizetett biztosítás díja adómentesnek minősüljön. Jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatásnak minősül a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeg is. Az említett értékhatár feletti rész a kieső jövedelemmel azonos módon válik adókötelessé. Amennyiben az adózó részére a biztosító munkaviszonyból származó jövedelmet pótol, az adóköteles rész is munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

  

Ha a biztosítások díját nem belföldi kifizető, hanem valamely külföldi személy (például külföldi leányvállalat) fizeti, akkor az adóköteles biztosítási díj a magánszemély jogviszony szerint adókötelessé váló jövedelmének minősül.

 

2013. évtől megváltoztak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemre vonatkozó szabályok. Csak abban az esetben kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, ami az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (4510 forint) szorzata. Jövedelemként tehát kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani.

 

2.1.2. A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély.

A költségelszámolás módja attól függ, hogy a magánszemély részére kifizetett költségtérítés mértékét és feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve törvény.


Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:
- vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
- vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség.

Változás a korábbi évvel szemben, hogy a munkáltató által elrendelt külföldi kiküldetésre (külszolgálatra) tekintettel kapott jövedelmet külön, a 3. sorban kell bevallani.

 

Továbbra is igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében (feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza). Minden más esetben pedig a külszolgálatra tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el.

 

2.1.3. Más bérjövedelem

A más bérjövedelem sorban kell feltüntetni azokat a bérjövedelmeket, amelyeket nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott az adózó, de ezeket a személyi
jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.

Ilyenek például
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és a keresetpótló juttatás, a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,
- a nem a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (az egészségbiztosítási pénztár által a munkaviszonyban állónak, az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozónak kifizetett táppénz, a gyed stb.),
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások,
- az előzőekben említett, illetve a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést is (nem tartozik azonban ide a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető járadék).

 

 

2.2. Önálló tevékenységből származó jövedelem

A 7. sorban („önálló tevékenységből származó jövedelem”) lehetősége van az adózónak arra, hogy a költségek elszámolására vonatkozó 10 százalék költséghányad alkalmazását a sorhoz tartozó kódkockában jelölje. Ebben az esetben a költséget nem kell számszerűen szerepeltetni, elegendő csupán a bevétel és a jövedelem oszlopokat kitölteni az adott sorban. (Az ÁNYK keretprogrammal történő kitöltés esetén a program a bevétel szerepeltetése esetén a jövedelem oszlopot automatikusan kiszámítja.)

 

A korábban már említett úgynevezett 78 százalékos szabály az önálló tevékenységgel összefüggésben – az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését kivéve – nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a magánszemély által fizetendő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható. Ebből kifolyólag a 7. sorban szereplő összegekre ez a szabály nem alkalmazható.

 

Amennyiben az ingatlan és ingó vagyontárgyak átruházása gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azonban a jövedelem megállapítása során az ingatlan és ingó vagyontárgy átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben valósul meg a gazdasági tevékenység, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik. Az értékesített vagyontárgyakkal összefüggésben az egészségügyi hozzájárulás költségként nem számolható el, így ebben az esetben a 78 százalékos szabály alkalmazható. A megállapított jövedelmet tehát nem a 7., hanem a 8. sorban („ingó vagyontárgyak, illetve ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő értékesítéséből származó jövedelem”) kell bevallani.

 

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell feltüntetni többek között az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet is. Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az 1 millió forintot meghaladja, akkor a teljes jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.

 

Forrás: ado.hu