Üdvözöljük a

Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak

Szerző: Szücs Krisztina | 2017. március 29.

Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel?

Az elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját. Ezt csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a követelés már az elévülés előtt behajthatatlanná vált volna, és az adózó bizonyította volna, hogy mindent megtett a követelés behajtására.

 

A számviteli törvény szempontjából az elévült követelés is behajthatatlan követelés (3. § (1) bekezdés), azonban a társaságiadó-törvény (Tao.) kiveszi az elévült követelést a behajthatatlan követelés fogalmából.

 

A Tao. 4. paragrafusának 4/a bekezdése szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

 

Az elévülés fogalmát a Polgári törvénykönyvben találjuk:

 

6:22. § [Elévülés]

 

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

 

Ha a követelés elévült követelésnek minősül a társaságiadó-törvény értelmében, úgy az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítással az adóalapot meg kell növelni, mivel az nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

 

A Tao. 3. melléklet A rész szerint a 8. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

 

Forrás: adozona.hu