Üdvözöljük a

Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub az európai gazdaságról és az uniós KKV-k finanszírozásának lehetőségeiről | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub az európai gazdaságról és az uniós KKV-k finanszírozásának lehetőségeiről

Szerző: Weller Diána | 2015. október 28.

2015. október 6-án az MKIK Brüsszeli EU Képviselete és a Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája közösen Brüsszeli Magyar Gazdasági Klubot szervezett. A BRÜMAG témája az európai gazdaság és az uniós KKV-k finanszírozásának lehetőségei volt.

 A szakértői beszélgetés nyitó témája a pénzügyi rendszert jelenleg jellemző ellentmondás volt, miszerint a gazdasági és pénzügyi válságot egyszerre követte a likviditás bővülése és a banki szabályozás szigorodása.

Megállapították, hogy jelenleg nagyon sokféle uniós eszköz áll rendelkezésre a gazdasági szereplők finanszírozására (COSME, Horizont 2020, EFSI stb.), és a problémát az jelenti, hogy a végfelhasználók nem tudnak kiigazodni a kezdeményezések labirintusában. Arra kellene odafigyelni, hogy a vállalkozói réteghez a gyakorlatban is eljussanak ezek a lehetőségek, a banki közvetítőknek kellene segítséget nyújtani abban, hogy a felhasználási célokhoz a megfelelő alapot társítsák, ajánlják.

A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy a bővülő finanszírozási lehetőségek ellenére a magyar vállalati szektor ma sokkal kevésbé aktív és kevesebb a hiteligény a magyar bankrendszer felé. A magyar bankrendszer ugyan ki tudná szolgálni a vállalkozói igényeket, de az elfordult a bankszektortól: a magyar tapasztalatok szerint a cégek egyrészt az anyavállalatokon keresztül kedvezőbb feltételek mellett részesednek külföldi hitelből, másrészt alternatív finanszírozásokat keresnek.

A vállalkozói passzivitásnak egy másik oka, hogy alacsony a vállalkozó kedv és az életképes projekt, a kis- és középvállalkozásoknak nincsen széles bázisa. Főként kényszerből indítanak vállalkozást és létfenntartásuk finanszírozását kívánják biztosítani.

 Ezen kívül jelentős gondolkodásbeli változásra van szükség mind a KKV-szektort, mind a bankszektort illetően. A cégek ugyanis továbbra is hajlamosak az elérhető uniós forrásokhoz igazítani fejlesztéseiket – még akkor is, ha ezek a cég működésének szempontjából haszontalan beruházások – és nem fejlesztési igényeikhez keresni uniós forrásokat. A bankok pedig sokszor utasítanak el életképes vállalkozói projekteket kizárólag üzleti tervük megítélése alapján.