Üdvözöljük a

Egyéni vállalkozó átalányadózása | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Egyéni vállalkozó átalányadózása

Szerző: Szücs Krisztina | 2016. május 2.

Cikkünkben áttekintjük, mit jelent pontosan, milyen következményekkel jár az egyéni vállalkozó számára az átalányadózás választása.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat akkor, ha

 

a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és

 

b) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

 

Ha az egyéni vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végez, úgy akkor választhatja az átalányadózást, ha a választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

 

Amennyiben az egyéni vállalkozó bevétele az adóévben túllépi az említett értékhatárok valamelyikét, az átalányadózás alkalmazására való jogosultsága megszűnik, és az adóév egészére át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 50.§-ának alkalmazása során, egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az szja törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül. Ez azt jelenti, vagyis közvetett módon arra utal, hogy a kisvállalkozók tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó bevételeit nem kell figyelembe venni az értékhatár számítása során.

 

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az előírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe (15.000.000: 365= Ft/nap).

 

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

 

Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, csak a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait a törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Tehát a legnagyobb előnye lehet az átalányadózás választásának a bevételi nyilvántartás vezetése.

 

Ugyanakkor az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint rá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

 

Az iparűzési adó szempontjából sok esetben az a legegyszerűbb, ha a bevétel 80%-át tekintjük az átalányadózás esetén adóalapnak, de a kereskedőkre ez például nem igaz.

 

Az átalányadós jövedelmet (adóalapot) a bevételből az egyéni vállalkozó 40 százalék, költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem alkalmazása). Tehát általános esetben a bevétel 60%-a az adóalap, melyet az általános adókulccsal kell szorozni az adó megállapításához. (A kereskedőkre, a mezőgazdasági termelőkre, és a nyugdíjas egyéni vállalkozókra más mértékek vonatkoznak.) Például a kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó költséghányada 87 százalék.

 

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29.§. (3) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Amennyiben a tevékenység középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumból (havi 129.000 Ft) kell kiindulni. Ha az egészségbiztosítást nézzük, akkor 129.000 * 1,5 = 193.500 forint után kell minimálisan fizetni. Vagy az átalányjövedelemnek (193.500 : 0,6 = 322.500 Ft havi árbevétel) kell megegyeznie legalább a minimális járulékalappal, vagy a számított minimum járulékalap (193.500) után kell a befizetést teljesíteni.

 

Ha havi 1.000.000 forint az árbevétel, akkor 1.000.000 * 0,6 = 600.000 forint után kell az összes járulékot fizetnie az átalányadós egyéni vállalkozónak.

 

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, vagy minimum a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a. A szochó mértéke 27%.

 

 

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is. Az iparűzési adó pedig mindenkinek magasabb az átlagosnál, vagy erre vonatkozóan is külön nyilvántartást (pl.: anyag, alvállalkozó, stb.) kell vezetni.

 

 

Forrás: ado.hu

Kapcsolódó anyagok: