Üdvözöljük a

Emlékeztetőül a Számviteli Törvény 2013. január 1-től életbe lépett változásai | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Emlékeztetőül a Számviteli Törvény 2013. január 1-től életbe lépett változásai

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. augusztus 29.

A Számviteli Törvényt (2000. évi C tv.), a múlt év végén, a munkahelyvédelmi akciótervhez, az adótörvények módosításához, valamint a költségvetés megalapozásához kapcsoló törvénycsomagok több ponton módosították. Az alábbi 10 módosítás már a 2012-es éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazható volt.

1. Jelentős és lényeges hiba fogalmában változás, ismételt közzététel megszüntetése

 

A módosítás értelmében – ha a számviteli politika ezt másképpen nem szabályozza – mostantól az számít jelentős összegű hibának, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító, előjeltől független együttes értéke meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át, de ha az nem éri el az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Az eddigi szabály szerint 1 millió forint alatti hiba és 500 millió forintot meghaladó, de a 2%-os mérlegfőösszeget el nem érő hiba esetén is három oszlopos mérleget kellett készíteni.

Az új szabály 1 millió forintos alsó határából a legkisebb cégeknek származik könnyebbsége, a nagy cégeknek pedig csak akkor kell külön kimutatni a korábbi éve(ke)t érintő hibá(ka)t, ha azok összege eléri a saját mérlegfőösszegének 2%-át.

Ugyancsak egyszerűbbé teszi a vállalkozások életét, hogy 2013. január 1-gyel a törvényalkotók teljesen egészében törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Sőt, egy átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.

 

2. Energiahordozó anyagok beszerzéséhez kapcsolódó díjak elszámolása

 

Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta az a 2012-es szabály, miszerint a földgáz, az elektromos áram és az ivóvíz számlában az egyetemes szolgáltató által jogszabályi kötelezettség alapján feltüntetendő díjak az energiahordozó bekerülési értékének a részét képezik.

A fölösleges korlátozást megszüntetve január 1-től kiterjesztették a bekerülési érték tágabb fogalmát a földgáz- és villamosenergia-kereskedők, illetve az ivóvíz szolgáltató által a végfelhasználóknak történő értékesítés esetén kötelezően feltüntetendő díjakra is.

 

3. Szellemi termékek fogalmának pontosítása

 

A már a 2012-es beszámolóban is alkalmazható új szabály három kategóriába sorolja a szellemi termékeket: iparjogvédelemben vagy szerzői jogvédelemben részesülő és jogvédelemben nem részesülő, titkosságuk révén monopolizált szellemi javakra. A besorolás nem függ attól, hogy használatba vették-e a terméket.

 

4. Üzembe helyezés időpontjának és az értékcsökkenés számítási alapjának pontosítása

 

A hatósági engedélyezések elhúzódása által okozott számviteli probléma megoldásának érdekében a módosított törvény kimondja, hogy egy eszköz üzembe helyezésének időpontja annak vállalkozási tevékenység céljából történő rendeltetésszerű használatbavétele.

Pontosításra került továbbá annak a meghatározása, hogy maradványérték esetén a beszerzési értéket csökkenti a maradványérték és az ennek levonásával megállapított bekerülési érték alapján számítjuk a terv szerinti értékcsökkenési leírást bruttó elszámolási módszer alkalmazása esetén.

 

A módosítás magyarázata ezt kiegészíti azzal, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetére kívánnak ezzel a megoldással az aktiválásra és a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolására lehetőséget adni.

 

5. Átmenetileg használatba vett termékek besorolása

 

A használatbavétel időpontjától áruként kell kimutatni azokat az eredetileg értékesítési céllal előállított vagy beszerzett termékeket, amelyeket az értékesítésig vagy az állományból való kivezetésig átmenetileg használatba vett a vállalkozó.

 

6. Mit tekinthetünk tartósnak az értékelés során?

 

E témában a változás: hogy a piaci és könyv szerinti érték különbözetét nem csak akkor tekinthetjük tartósnak, ha az már egy éve fennáll, hanem akkor is, ha a múltbeli tények és jövőbeli várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve ha az értékelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

 

7. A devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásainak enyhítése

 

Az októberben elfogadott munkahelyvédelmi program lehetőséget biztosít arra, hogy az aktív elhatárolások között halasztott ráfordításként kerülhessen elszámolásra a devizakészlettel nem fedezett, devizában fennálló forgóeszközhitelekhez kapcsolódó év végi átértékelés vesztesége, amennyiben az nem realizált árfolyam nyereséggel nem ellentételezett.

A halasztott ráfordítást a hitel visszafizetésekor kell megszüntetni. Eddig ez a lehetőség csak a beruházásokhoz kapcsolódóan állt rendelkezésre, a módszer kiterjesztése magában foglalja a kapcsolódó céltartalék képzés és lekötött tartalék elszámolás kötelezettségét is. Forgóeszközökkel kapcsolatos árfolyam veszteség halasztás esetén a céltartalékot a hitel folyósítása és a figyelembe vehető futamidő arányában kell megállapítani.

 

8. Skontó elszámolásának egyszerűsítése

 

Az új szabály kimondja, hogy 3%-ot meg nem haladó skontó minősül egyéb pénzügyi bevételnek, ezzel egyszerűsítve a nyilvántartást.

A skontó (a fizetési határidő előtti kiegyenlítéshez kapcsolódó nem számlázott engedmény) elszámolása eddig meglehetősen összetett volt, mivel csak a késedelmi kamattal arányos összeget lehetett a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolni, azt ezt meghaladó összeg pedig rendkívüli bevételnek minősült.

 

9. Szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés bemutatása

 

Az új szabály kimondja, hogy ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor csak az osztalékfizetésre igénybevett eredménytartalék összegét kell az eredménykimutatásban kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredménnyel lesz azonos összegű.

 

10. Csökkenő közzétételi kötelezettség az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásakor

 

Ebben a témában azt az egyszerűsítést vezették be, hogy a továbbiakban ilyen esetben nem kell bemutatni a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat.

 

 

Forrás: Számviteli Törvény