Üdvözöljük a

Épületadó és telekadó a nonprofit szervezeteknél | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Épületadó és telekadó a nonprofit szervezeteknél

Szerző: Sörös Dávid | 2016. november 3.

Jövőre változik a civil szervezeteket érintő mentesség az építményadó és a telekadó tekintetében. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. 

Ismerjük mindannyian azt a szabályt, hogy a nonprofit szervezetek adóterhelését mérsékelték a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben.

 

A 3.§ értelmében adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

 

A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. 

 

Az építmény- és telekadóban a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

 

Vagyis a nonprofit szervezet nem fizet építmény- illetve telekadót az alaptevékenységét szolgáló épület, építmény, telek után, ha nem végez gazdasági-vállalkozási tevékenységet.

 

Ezek vagyoni típusú adók, melyek a vagyoni értékű jogra is kiterjednek (nemcsak a tulajdonjogra). 

 

A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Nem alapítható gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából, de céljainak megvalósítása érdekében – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathat. (2011. évi CLXXV. törvény)

 

A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

 

Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

  • a) az adomány (ajándék) elfogadását,
  • b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
  • c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
  • d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

Ezen kedvező adózási szabályra – a törvénymódosítás indoklása szerint - sokan felfigyeltek és úgy próbáltak megszabadulni az adótehertől, hogy a nagy értékű vagy nagy alapterületű saját ingatlanjukra az érdekkörükbe tartozó nonprofit szervezet (pl.: alapítvány) részére vagyoni értékű jogot (használati jogot) jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. Az adott alapítvány ilyenkor vállalkozási tevékenységet nem végez. (Magam is találkoztam a gyakorlatban olyan adózóval, aki két korlátolt felelősségű társaság többségi tulajdonosa volt, miközben létrehozott egy alapítványt is.)

 

Ezért a 2016. évi LXVI. törvényben újrafogalmazták az adómentességet az építményadó és a telekadó tekintetében.

 

Eszerint 2017. január 1-től a mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amikor a megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. 

 

Az építmény- és telekadóban a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége végzésére használ. 

 

A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.

 

Adóalanynak tekintjük a külföldi magánszemélyt és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja.

 

A törvénymódosítás annyiban szigorítja a mentesség törvényi feltételét, hogy az építményadó- és a telekadó mentesség csak az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett (kedvezményezett) adóalanyt illeti meg, mégpedig azon épület, épületrész, telek után, amelyet kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége végzésére használ.

 

A módosítás konkretizálja az adózói nyilatkozat határidejét is. Külön kimondja, hogy a nyilatkozat adóbevallásnak minősül, azaz annak joghatását viseli.

 

Forrás: ado.hu