Üdvözöljük a

Értékcsökkenési leírás a katában és a kivában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Értékcsökkenési leírás a katában és a kivában

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. május 9.

Elszámolhatják-e költségként a katás vállalkozók az értékcsökkenési leírást? Hogyan változik a jogszabály a korábban beszerzett tárgyi eszközök esetében és kell-e leltárt készíteni a kata megszüntetésekor, valamint az evából katába áttérőknek? Alábbi cikkünkből a fentiek mellett az is kiderül, hogy a kisvállalati adózók hogyan csökkenthetik pénzügyi eredményüket az adóalanyiság előtt beszerzett tárgyi eszközök után.

Értékcsökkenési leírás elszámolása a katásoknál

A kisadózó vállalkozások tételes adóját fizető adózó bevételi nyilvántartást vezet a bevételek beérkezésének sorrendjében. Ebből adódóan költségeket nem számol el a katás időszakban, így az értékcsökkenési leírást sem.

 

Természetszerűleg lehetnek olyan tárgyi eszközei és immateriális javai az adóalanynak, amelyeket még a katába történő belépést megelőzően szerzett be, és az értékcsökkenési leírásukat még nem számolta el teljesen, csupán megkezdte azt, az előző időszakban.

 

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adóalanyiság időszaka alatt beszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján, az adózó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton (számlán, szerződésen,) feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg. Ez az előírás csupán az écs alapját határozza meg.

 

Ez nem vonatkozik arra, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. A kata időszaka alatt beszerzett tárgyi eszközökről és immateriális javakról is egyedi nyilvántartó kartont kell vezetni.

 

A többször módosított 2012. évi CXLVII. törvény 25.§-ának (9) bekezdése szerint, a kata megszüntetésekor az szja rendszerébe történő átlépéstől a személyi jövedelemadó rendszerében költségként elszámoltnak kell tekinteni:

  • a kata adóalanyiság megszűnésekor a vagyonleltárban kimutatott, de a katás időszak előtt beszerzett nem anyagi javak és tárgyi eszközök beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az egyedi nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
  • a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a katás adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

(A katásokat egészen addig nem érdekli az értékcsökkenési leírás, vagyis a befektetett eszközök aktuális nyilvántartási értéke, már elszámolt értékcsökkenése, - hiszen csak a bevételeiket vezetik, - amíg ki nem lépnek a katából.)

 

Amikor megszűnik a kata, akkor az ezt követő napra vonatkozóan az akkor használt eszközökről tételes leltárt (vagyonleltárt) kell készíteni annak érdekében, hogy a jövedelemadózást egy másik rendszerben folytathassa az adózó. Ugyanilyen leltárral kell rendelkeznünk arra az időpontra is, amikor a katába belépünk (katás nyitó leltár).

 

Ezt azért nem említik külön, mert elméletileg minden jövedelem-elszámolási formában kellene év végi leltárt készíteni. (Egyes adófajtáknál a bevallás is rákérdez.) Ez biztosítja az eszközök értékének ellenőrizhetőségét. A bruttó értéken kívül fel kell vezetni a beszerzés keltét és az időszakonként elszámolt (elszámoltnak tekintett) értékcsökkenési leírást, valamint a záró nyilvántartási értéket.

 

Az evából katába áttérőknek is szükséges leltárt készíteniük. A 2012.évi CXLVII. törvény 28.§-ának (4) bekezdése értelmében, „az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság” időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.

 

Tehát ez azokra vonatkozik, - például betéti társaság, közkereseti társaság, - akik a kata megszüntetése után a társasági adó hatálya alá kerülnek.

 

Az eva törvényből másolták át a katára áttérők osztalék utáni adót kiváltó adó-alapjának meghatározását. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy számviteli törvény hatálya alá tartozók a katába való átlépés előtti beszámolójának saját tőke elemei összegéből (jóváhagyott osztalék is beleértendő) le kell vonni a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét. Tehát nem kell utánuk induláskor adót fizetni. Ha azonban a katás időszakában az adózó ingyenesen átadja az eszközt, akkor az adó pótlólag megfizetendő.

 

 

Értékcsökkenési leírás a kivában

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és kettős könyvvitelt vezetnek.

 

A kisvállalati adó alanya a kiva adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a társasági adó szerint számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben a kiva időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül (például eladják), akkor a pénzforgalmi szemléletű eredmény az eszköznek a könyvekből történő kivezetése adóévében csökkenthető - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott - a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kiva alanya a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette.

 

Tehát ha egy eszköz kikerül a tulajdonunkból, akkor – a társasági adóhoz hasonlóan – az adóalap-csökkenést egy összegben figyelembe vehetik a kiva alanyai.

 

Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolttá vált a mostani törvénymódosítás.

 

Amennyiben a vállalkozás eva-alanyként bevételi nyilvántartást vezetett, és 2013-tól vagy év közben kisvállalati adót választ, akkor visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, és kettős könyvvitelt vezetése mellett beszámolót kell készítenie. Mivel visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, a kivára való áttérés miatt.

 

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

 

Forrás: ado.hu