Üdvözöljük a

Év végi céltartalék-képzés – 2. rész | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Év végi céltartalék-képzés – 2. rész

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. április 30.

Ebben a részben a céltartalék-képzés tipikus eseteit mutatjuk be.

A függő kötelezettségek közé tartoznak a peres eljárások is, ezekre az előírás szerint a céltartalékot meg kell képezni. A céltartalék-képzést a per indításának üzleti évében kell megképezni, hiszen ezen időponttal a vállalkozásnak függő kötelezettsége keletkezik. A megképzett céltartalék a per végső kimeneteléig a könyvekben szerepel. A céltartalék a jogerős bírósági végzés időpontjával szüntethető meg, függetlenül attól, hogy mi a bírósági végzés végeredménye.

 

A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek esete a tipikus, elterjedt céltartalékkal kezelt számviteli esemény. Ezen költségek fedezetére az üzleti évben értékesített és garanciális kötelezettség alá tartozó termékekre a jótállási kötelezettség időtartamára a korábbi tapasztalatok, iparági mutatók alapján számolt összegben célszerű tartalékot képezni.

 

Amennyiben a munkavállalót a munkáltató nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazza, úgy a munkavállalót a nyugdíjkorhatár eléréséig nyugdíjfizetési kötelezettség terheli. Ez a fizetési kötelezettség akár több évet is jelenthet. Az elbocsátások során a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Ha az elbocsátásra az üzleti évet követő évben kerül sor, úgy a kifizetés összegére céltartalékot kell képezni.

 

A jövőbeni költségek között az átszervezés költségeire – ha az várhatóan felmerül, és jelentős összegű – céltartalék képezhető. A számviteli törvénynek az alapítás-átszervezésre vonatkozó előírása lehetőséget ad az alapítás-átszervezés aktiválására is (ha az átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek ezek a költségek). A két módszer ugyanarra az átszervezésre nem használható, a vállalkozásnak tehát el kell döntenie, hogy melyiket alkalmazza.

 

A számviteli törvény lehetőséget ad az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatni a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz a mérlegfordulónapi értékelésből adódó a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt és árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összegét, egyszerűbben a nem realizált árfolyamveszteséget. Amennyiben az adózó élt e lehetőséggel, akkor az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie.

 

Az így képzett céltartalék összegével nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társasági adóalap (tao) számítása során. Ugyanis az adózás előtti eredményt a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítással kell megnövelni. A nem realizált árfolyam veszteség kapcsán képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódóan az adóévben bevételként elszámolt összeg pedig csökkenti az adózás előtti eredményt.

 

Forrás: ado.hu