Üdvözöljük a

Év végi céltartalékképzés - 1. rész | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Év végi céltartalékképzés - 1. rész

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. április 17.

Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

A céltartalék képezhető:

  1. a jövőbeni költségekre
  2.  a várható kötelezettségekre,
  3.  egyéb (pl.: nem realizált árfolyamveszteség) más jogszabályok által előírt céltartalék.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek.) A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította.

A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek miatt, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ide tartoznak a fenntartási, az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. De a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető céltartalék.

A fenti két céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, továbbá a várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell megképezni. Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználási összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

 

Forrás: ado.hu