Üdvözöljük a

Ezt is tudni kell az áfalevonásról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Ezt is tudni kell az áfalevonásról

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. november 25.

Élhet-e egy vállalkozás az áfalevonási jogával olyan számla esetén, amely olyan tevékenységről szól, amiről a kibocsátó nem állíthatott volna ki számlát, mivel az nem szerepel a tevékenységei között?

Az általános forgalmi adóról szóló törvény nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezéseket, amelyek értelmében ne minősülne adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységnek az olyan bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, amely nem szerepel az adott társaság tevékenységi körében. Ennek megfelelően a tevékenységi körtől eltérő gazdasági tevékenység folytatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet.

 

Az áfatörvény olyan korlátozást sem tartalmaz (éppen az adóalanyiság fenti értelmezése okán), amely kizárná az adólevonási jog gyakorlását az olyan számlakibocsátótól származó számlában áthárított adó esetén, mely adózó a számla szerinti gazdasági eseménnyel kapcsolatos tevékenységét nem jelentette be az adóhatósághoz. Arra ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy az adóhatóság megtagadhatja a levonási jog gyakorlását abban az esetben, ha a számlabefogadó úgy válik adóelkerülés részesévé, hogy erről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudhatott volna.

 

A bizonylatolt gazdasági események és a számlakibocsátó által bejelentett tevékenységi körök szinkronja ellenőrzésének elmulasztása pedig adott esetben lehet az egyik olyan körülmény, amelyet az adóhatóság az említett gondossági kötelem megsértésének bizonyítékaként értékelhet. (Önmagában a tevékenységi kör bejelentésének elmulasztásának nem elegendő tény a számlabefogadó oldalán az adólevonási jog elvitatásához.)

 

A cégjogi szabályok szerint a létesítő okiratban csak a főtevékenység feltüntetése kötelező, ezen felül a gazdasági társaság a létesítő okiratában és a cégjegyzékben választása szerint szerepeltethet tevékenységi köröket. Az adózónak az állami adóhatóság felé be kell jelentenie tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket.

 

A cégjegyzékben nem szereplő tevékenységet végző adózóval szemben az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg arra való hivatkozással, hogy az adózó a bejelentési kötelezettségét hibásan, nem valós adattartalommal vagy hiányosan teljesítette. A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az említett jogszabálysértés elkövetése esetén.

 

Összefoglalva az előzőeket kijelenthető, hogy az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy valamely magatartás a törvény rendelkezésébe ütközik. Így anyagi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adózóknak a be nem jelentett tevékenységi körben végzett és számla-kiállítással kísért adóköteles tevékenységük alapján is fennáll az adófizetési kötelezettségük azzal, hogy a bejelentési kötelezettség megsértése miatt az adózó az Art. rendelkezései szerint mulasztási bírsággal sújtható.

 

Forrás: adozona.hu