Üdvözöljük a

Gyakorlati tudnivalók az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Gyakorlati tudnivalók az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban

Szerző: Varga Erika | 2017. április 24.

A munkaviszonyban számos olyan helyzet adódik, vagy olyan esemény történik, mely miatt a felek között visszafordíthatatlanul elindul egy, a jogviszony megszüntetésére irányuló folyamat. Ilyenkor a legtöbben- akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon- legszívesebben azonnal megválnának a másik féltől.

Erre azonban csak nagyon szűk keretek között, az azonnali hatályú felmondás intézménye által ad lehetőséget a törvény, és amennyiben valamelyik fél nem jogszerűen él ezzel a joggal, komoly jogkövetkezményekkel kell számolnia. Jelen cikkünkben a kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tekintjük át.

 

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó lehetőségek között kiemelt figyelmet érdemel az azonnali hatályú felmondás [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bek. c) pont], mellyel bármelyik fél élhet, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte [Mt. 78. § (1) bek. a) pont], vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek. b) pont].  A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozattal szemben támasztott világos, valós és okszerű indokolás követelményének az azonnali hatályú felmondás esetén is eleget kell tenni. 

 

A bírói gyakorlatban a legtöbb kérdés az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja szerinti indokolással kapcsolatban merül fel, mivel ez esetben konjunktív feltételekről beszélhetünk, azaz mindháromnak teljesülnie kell az azonnali hatályú felmondás jogszerűségéhez. Itt tehát a bíróság azt vizsgálja, hogy a felmondás indokában megjelölt tevékenység (esetleg mulasztás) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség volt-e, azt a másik fél jelentős mértékben szegte-e meg, valamint megállapítható-e a szándékosság vagy súlyos gondatlanság. Ebből eredően, a nyilatkozattevőnek érdemes az indokolásban ezekre a feltételeke külön kitérni, megindokolni azokat. A probléma többnyire a munkáltatói oldalon jelentkezik, bár munkavállalóknál sem kizárt, itt azonban elsősorban bérfizetési késedelem szolgál alapul a felmondáshoz, melyet a bíróság egyértelműen súlyos munkáltatói kötelezettségszegésként értékel. A bírói gyakorlat alapján a munkáltató által közölt azonnali hatályú felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegést a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása alapján kell megvizsgálni (BH2005. 117).

 

Az indokoláson kívül a legtöbb vita az azonnali hatályú felmondás közlésének időpontjából ered. Az Mt. alapján ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogát mind a munkavállaló, mind a munkáltató az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja [Mt. 78. § (2) bek.]. Ez a határidő szubjektívnek tekinthető, mely az alapul szolgáló okról történt tudomásszerzéshez igazodik. A tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazoknak az ismereteknek teljes körűen a birtokába jut, amelyek alapján a fent említett törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. A munkáltató esetében a szubjektív határidőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől kell számítani.  

 

A szubjektív határidőn kívül a törvény meghatároz egy objektív (a tudomásszerzéstől független) határidőt is, ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogát mind a munkavállaló, mind a munkáltató az annak alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja [Mt. 78. § (2) bek.]. Fontos tudni, hogy mindkét határidő jogvesztő, azaz elmulasztásuk esetén az azonnali hatályú felmondás jogát jogszerűen nem lehet gyakorolni. 

 

A fent leírtak figyelembevétele mindkét fél számára fontos, ugyanis be nem tartásuk jogellenes munkaviszony megszüntetést eredményez, mely komoly anyagi vonzattal, valamint egy esetleges elhúzódó munkaügyi perrel járhat. Ennek elkerülése érdekében- amennyiben egyező a szándék,- érdemes megfontolni egy közös megegyezéses megállapodás aláírását, melyben szintén dönthetnek úgy a felek, hogy azonnali hatállyal megszüntetik a jogviszonyt, indokolási kötelezettség nélkül.

 

forrás: ado.hu