Üdvözöljük a

Hogyan gyűjthető adat a munkavállalóról? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Hogyan gyűjthető adat a munkavállalóról?

Szerző: Varga Erika | 2015. május 4.

Az adatkezelés legfőbb elveit és szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) állapítja meg, amelyek a munkaviszonyban is irányadóak. Egyidejűleg azonban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyvének a munkáltatói adatkezelésre vonatkozó különleges szabályaira is.

Annak elképzeléséhez, hogy a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt, a munkaviszony létesítését megelőző kiválasztási eljárástól kezdve egészen a munkaviszony megszűnéséig, a munkavállaló mekkora mértékű személyes adatának birtokába jut, elegendő csak egy munkaszerződés fejlécére gondolunk, ahol rögzítésre kerülnek a munkavállaló személyes adatai (legtipikusabban név, lakcím, anyja neve, születési hely és idő, TAJ szám, adóazonosító jel). Az adatkezelés legfőbb elveit is szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) állapítja meg, amelyek a munkaviszonyban is irányadóak. Egyidejűleg azonban figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyvének a munkáltatói adatkezelésre vonatkozó különleges szabályaira is.

 

Az Infotv. egyik legfontosabb alapelve a készletre történő adatgyűjtés tilalma. Azaz személyes adatot kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni.

 

Ezen célnak az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelni. Kiemelendő az az általános adatvédelmi előírás is, miszerint személyes adatot csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig lehet kezelni.

 

A készletre történő adatgyűjtés tilalmáról a munkaviszony relációjában a Munka Törvénykönyve akként rendelkezik, miszerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállaló személyes adata tehát csak ezen célokból kezelhető, továbbá a Munka Törvénykönyve által a jogszerű adatkezelés egyidejűleg megkövetelt feltétele szerint az adatkezelés a munkavállaló személyiségi jogát nem sértheti.

 

Az, hogy mely kérdés tekinthető lényegesnek, azt a konkrét esetben elsősorban az adott munkakör, a munkáltató és az általa folytatott tevékenység alapján lehet eldönteni. Az arra vonatkozó munkáltatói kérdés, illetve nyilatkozat kérése, hogy a munkavállaló várandós-e, az állásinterjún és a munkaviszony fennállása alatt is csak abban az esetben jogszerű, ha egyébként az ellátott munkakör jellege egy állapotos nő egészégét veszélyeztetné. Erkölcsi bizonyítvány sem kérhető minden munkavállalótól. A büntetlen előélet igazolásának szükségességét indokolhatja a munkavállaló által betöltött állás, a munkakörbe tartozó feladatok jellege (pl. vagyonőr).

 

Ezen felül jogszabályi előírás folytán is jogszerű lehet a hatósági erkölcsi bizonyítvány bekérése a munkavállalótól. 2014. július 1-jétől maga a Munka Törvénykönyve jogosítja fel a 18. életévet be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatót, hogy a vele munkaviszonyt létesíteni kívánó személytől erkölcsi bizonyítványt kérjen.

 

Az adatkezelés célhoz kötöttsége azt is jelenti, hogy amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, a személyes adat tovább nem kezelhető, azt törölni kell. Munkaviszonyban ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló személyes adatára a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges körülmény miatt a továbbiakban már nincs szükség, a munkáltató köteles azt törölni.

 

forrás: ado.hu

 

 

Kapcsolódó anyagok: