Hogyan kell megosztani az adót a telephelyek között?

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. június 3.

Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani.

A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie a későbbi ellenőrzések végett. A megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy bármelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozás adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni.

 

Az adóalap megosztás történhet:

 

  - személyi jellegű ráfordítással arányos vagy az eszközérték arányos megosztási módszerrel, amennyiben a az adóalap a tárgyévet megelőző évben 100 millió forint alatt volt;

 - a 100 millió forintot meghaladó árbevétel alatt a két előbb említett módszer kombinációját kell alkalmazni.

 

Az eszközérték arányos megosztás módszere során a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összegének arányában kell az adóalapot megosztani a települések között. (Tárgyi eszköz mindaz a társaság tulajdonát képző bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozás e törvény rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe.) A tárgyi eszközök közül a költségek között nem szerepelő termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, telek esetében a beszerzési érték 2 százalékát kell továbbá eszközértéknek tekinteni. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket csak az aktiválás évében kell figyelembe venni.

 

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik. A járműveknél általában ott, ahol azt jellemzően tárolják.

 

Az eszközérték arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

 

Az eszközérték arányos megosztás módszere esetében a számítás:

1. az összes eszközértékének összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát;

2. az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest.

 

 

A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetén a székhely és a telephelyek szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Előírás hogy az ügyvezető(k) után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát a székhely szerinti településhez kell kimutatni. A székhellyel kapcsolatosan felmerül egy fontos további szabály, amennyiben a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletre feljogosított magánszemély ügyvezető után, amennyiben az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.

 

A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetében a számítás:

1. az összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát;

2. az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest.

 

Az a vállalkozás, aminek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a személyi jellegű ráfordítással arányos módszer vagy az eszközérték arányos megosztási módszer kombinációját alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

 

Forrás: ado.hu