Így téríthetők meg a külföldi kiküldetés költségei

Szerző: Varga Erika | 2016. április 25.

A külföldi kiküldetéssel összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályok.

Külföldi kiküldetésnek tekintjük a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a belföldi illetékességű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodását és az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazását. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget – ideértve a külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg és azt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. Továbbá a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely alapján a 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, valamint a 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a jövedelem 1,19-szorosa után a foglalkoztatót terheli.

 

A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 %-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg, nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként továbbá árukísérőként foglalkoztatott esetében napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül, költségként elszámolható. Az utóbbi esetben a jogszabály azt is kiköti, hogy a fuvarozásban közreműködő foglalkoztatottak kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak étkezési költségeiket napidíjukból kell fedezniük, számlát a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeikről (pl. üzemanyag-költség, esetleges szervízelés díja, parkolás stb.) nyújthatnak be a foglalkoztatóhoz.

 

A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az indulás és az érkezés tényleges időpontjának az országhatár átlépése tekintendő, légi és vízi út esetén indulási időpontként az indulás tényleges időpontját egy órával megelőző időpontot, érkezési időpontként az érkezést egy órával követő időpontot kell tekinteni. A kiküldetésben töltött teljes napok mellett a fentiek alapján megállapított kiküldetésben töltött órákat össze kell adni, 24-gyel osztani és az így kapott teljes napok, valamint a fennmaradó törtrész, ha az a 8 órát eléri, a kiküldetés időtartamát növeli. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések időtartama meghatározható a fentiek szerinti időtartamok egybeszámításával azzal, hogy a légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelt. Ha az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül.

 

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. Ennek most különös jelentősége van, hiszen 2016. január 1-től változott a személyi jövedelemadó mértéke (16%-ról 15%-ra csökkent), ezért a 2015-ben kezdődött és 2016-ra áthúzódott kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítésre, amennyiben annak elszámolása 2016-ban történik, az új, alacsonyabb adókulcsot kell alkalmazni.

 

forrás: munkajog.hu