Üdvözöljük a

Így változik az áfatörvény január 1-jétől | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Így változik az áfatörvény január 1-jétől

Szerző: Sörös Dávid | 2015. január 6.

Az áfatörvény változásai alapvetően jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséből és egyes adminisztratív szabályok pontosításából épülnek fel, amelyek fő célja az áfacsalások elleni további küzdelem

Az elszámolási időszakos ügyletekre vonatkozó, az Áfa. tv. 58. §-ában szereplő szabályok módosítása – egy sikertelen kísérletet követően – ismételten felmerült. Az új rendelkezés bevezetésére két lépcsőben kerül sor: elsőként 2015. július 1-jétől a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásokra, majd 2016. január 1-jétől minden más, e szakasz alá tartozó ügyletre. Az 58. § alá tartozó ügyleteknél, vagyis amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja a teljesítés időpontja. E „főszabály” alól két olyan kivételt határoz meg a törvény, amely az esetek többségére alkalmazandó, így háttérbe szorítva a főszabályt. Egyrészt abban az esetben, ha az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi a számla (nyugta) kibocsátása, és a fizetés esedékessége, akkor a számla kelte, másrészt amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpont, akkor a fizetés esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap a teljesítés időpontja.

 

2015. január 1-jétől előlegnek minősül minden, a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny, ezzel az előleg fogalma kiterjesztésre került. Csereügyletek esetében ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél korábban teljesít, mint a másik, akkor előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik.

 

2015. február 28-ig azoknak az adóalanyoknak, akik korábban mind a lakóingatlanok, mind az egyéb – beépített és beépítetlen – ingatlanok értékesítését adókötelessé tették, lehetőségük nyílik arra, hogy az állami adóhatóságnak benyújtott nyilatkozat alapján a választásukat módosítsák. Amennyiben az adóalany él e lehetőséggel, akkor a lakóingatlanokat 2015. január 1-jétől adómentesen értékesítheti.

 

2015. január 1-jétől a portfólió-kezelésre nem vonatkozik adómentesség, ha azt egyéni ügyfelek részére nyújtják, az alapkezelés (a befektetési alap és a kockázati tőkealap, továbbá a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés) azonban továbbra is mentes az adó alól.

 

2015. január 1-jétől nem csak abban az esetben enyészik el a levonási jog, ha az adószám törlésére annak felfüggesztését követően került sor, hanem abban az esetben is, ha az állami adóhatóság valamely súlyos szabálytalanságra (Art. 24/B. §, 174/A. §) tekintettel az adószámot azonnal – felfüggesztés elrendelése nélkül – törölte.

 

Az Áfa. tv. 10. § d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez az eset az Áfa. tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, azaz belföldi fordított adózású ügyletnek tekintendő. 2015. január 1-jét követően azonban nem feltétel, hogy az értékesítő is belföldi adóalany legyen, mivel az Áfa. tv. 139. §-a szerinti fordított adózáshoz – szemben a 142. §-szal – már az is elegendő, ha a beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

 

2015. január 1-jétől a fordított adózás kiterjesztésre kerül valamennyi, tartalmában munkaerő kölcsönzési szolgáltatásra, tehát már nem csak az Áfa. tv. 142. § (1) bekezdés a-b) pontjaiban említett ügyletekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzésre vonatkozik.

 

2015. január 1-jétől fordítottan adózik az Áfa. tv. új, 6/B. mellékletében meghatározott vas- és acélipari termékek értékesítése, amennyiben azok nem tartoznak a használt ingóságokra vonatkozó különös szabályozás („különbözeti adózás”) hatálya alá.

 

Az Áfa. tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján a viszonteladó ebben a minőségében nem jogosult az áfa levonására. Ezzel szemben 2015. január 1-jétől a levonási tilalom kizárólag a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladónak a különbözeti adózással értékesített termékeinek a beszerzéséhez (ideértve a Közösségen belüli beszerzést, valamint az importot is) kapcsolódó áfára korlátozódik, tehát az ettől eltérő beszerzések áfája levonhatóvá válik.

 

2015. január 1-jétől 27 százalék helyett csak 5 százalékos adómérték vonatkozik a köztes terméknek minősülő, az Áfa. tv. 3. számú mellékletében felsorolt szarvasmarha-, juh- és kecskefélék értékesítésére.

 

Az a külföldi adóalany, aki Közösségen belüli adómentes termékértékesítést adóraktárból végez, 2015. január 1-jétől mentesülhet a bejelentkezési kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy helyette – írásbeli megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végezze el. Az adóraktár üzemeltetőjének az egyszerűsítés alkalmazásához közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

 

Forrás: NAV