Üdvözöljük a

Illeték-bejelentési kötelezettség tetézheti a behajtási költségátalány elengedését | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Illeték-bejelentési kötelezettség tetézheti a behajtási költségátalány elengedését

Szerző: Szücs Krisztina | 2015. szeptember 30.

Ha egy fizetési késedelembe esett vállalkozásnak elengedik a behajtási költségátalányt, akkor azon túl, hogy ezt a nyilvántartott kötelezettséget kivezeti (2015-ben még) rendkívüli bevételként, az illetéktörvény szerint 30 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztását durván, akár 500 ezer forintos büntetéssel is szankcionálhatja a NAV.

Emlékeztetőül: A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányok, összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni, melyet így a kötelezettségekkel szemben számolunk el. A társasági adó alapjának a megállapításánál emiatt az elszámolt egyéb ráfordítás miatt nem kell adóalap növelő tételt figyelembe venni. A Ptk. egyébként még azt is megtiltja, hogy a szerződő felek a költségátalány alkalmazását kizárják, vagy annak értékét a 40 euróban meghatározotthoz képeset alacsonyabb összegben határozzák meg. Így lényegében a késedelembe eső kötelezettnek mindenképp ki kell mutatni ezt kötelezettségként, viszont a jogosultnak az Sztv. 77. § (2) bekezdésének b) pontja szerint csak akkor kell a tárgyévre vonatkozóan egyéb bevételként kimutatni és elszámolni, ha az a mérlegkészítésig realizálódik.

 

Azt viszont nem tiltja semmi, hogy a költségátalány jogosultja a kötelezett késedelembe esését követően erről a késedelmes tételekhez kapcsolódó 40 eurós követeléséről lemondjon. Ebben az esetben a jogosultnak – azon túl, hogy aláírja a követelés érvényesítésének lemondásáról szóló nyilatkozatot – számviteli szempontból nincs tennivalója. A kötelezettnek viszont – lévén, hogy ezt a költségátalányt nem kell megfizetnie – az Sztv. 86. § (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevétele keletkezik 2015-ben.

 

És itt jön be az illetéktörvény, amely tényleg okozhat némi fejtörést!

 

Mindenek előtt felvetődhet a kérdés, miért is kell alkalmazni az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (továbbiakban: Itv.)? Sajnos azért, mert az Itv. 2. § (4) bekezdés szerint a követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

 

 

Mivel a behajtási költségátalány elengedése ingyenes ügyletnek minősül, ezért máris figyelembe kell vennünk az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontját, mely szerint vagyoni értékű jognak minősül többek között az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Amennyiben pedig ingyenes vagyonszerzés történik (ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is), azt az Itv. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajándéknak tekintjük.

 

 

 

A NAV honlapján a témában 2014. 08. 07-én közzétett tájékoztató is, mely igaz szűkszavúan ugyan, de megemlíti, hogy „ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

 

Érdemes megjegyezni az illetékmentességet kimondó törvény 17. § (1) bekezdés n) pontját. Az egyértelmű, hogy az adókötelezettség az nem csupán az adó (illeték) –megállapításából, –bevallásából és –befizetéséből áll, hanem többek között a bejelentési kötelezettséget is magába foglalja. Az Itv. 11. § (2) bekezdésének második mondata taglalja, hogy mely esetekben mentesülhetünk az ajándékozás esetén a bejelentési kötelezettség alól. Eszerint az ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni, mely bejelentésre a 91. § az irányadó.

 

A bejelentésre az Itv. 91. § (2) és (5) bekezdései az irányadóak, melyek szerint a bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell megtenni még akkor is, ha illetékmentes vagyonszerzésről van szó! Sajnálatos módon ez utóbbit erősíti meg az Itv. 91. § (5) bekezdése, mely szerint a bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik. Tehát amennyiben egy késedelembe esett vállalkozás részére a behajtási költségátalányt elengedik, azon túl, hogy ezt a nyilvántartott kötelezettséget kivezeti (2015-ben még) rendkívüli bevételként, 30 napon belül ezt még be is kell jelentenie az adóhatóság felé.

 

A bejelentés megtételére kétféle mód áll rendelkezésre. Egyrészt megtehetjük a bejelentést kötetlen formában, viszont ez esetben jelezni kell a vagyonszerző (mint kötelezetett) és a vagyonátadó (mint jogosult, aki elengedte a behajtási költségátalányt) adatait és az elengedett összeget. Másrészt használhatjuk az adóhatóság által rendszeresített AVBA nevű nyomtatványt, mely elektronikus úton is beküldhető.

 

Forrás: ado.hu