Üdvözöljük a

Kamarai szakmai tanulmányút Brüsszelbe | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai szakmai tanulmányút Brüsszelbe

Szerző: Schmidt Enikő | 2017. október 16.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének szervezésével és finanszírozásával, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével 2017. szeptember 19-21. között 24 fős, kamarai delegáció utazott Brüsszelbe, köztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara képviselője is.

A kétnapos tanulmányút során a kamarai tisztségviselők és munkatársak betekintést nyerhettek az európai uniós intézmények működésébe, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottság szakpolitikai munkájára. Olyan fontos uniós területeket tekintettek át, mint az oktatás, a szakképzés, a nemzeköziesítés, a belső piac, a kereskedelem, a KKV finanszírozás, az adópolitika, az energiaügyek és az innováció. A kamarai delegáció tájékozódott a jelenleg is működő, valamint kidolgozás alatt álló legfontosabb vállalkozásfejlesztési és –támogatási eszközökben rejlő lehetőségekről, továbbá a SOLVIT problémamegoldó központról, a piacra jutást elősegítő Market Acces Database nevű adatbázisról, az uniós Horizont 2020 program innovatív KKV-kat támogató pályázati eszközének magyarországi sikereiről, valamint a tervezett szolgáltatási e-kártyáról.

 

A tanulmányút kiváló alkalom volt arra, hogy az egész ország területéről érkező kamarai munkatársak a kerekasztal-beszélgetéseken ismertessék véleményüket és javaslataikat, melyek segíthetik az uniós tisztviselőket abban, hogy árnyaltabb képet kapjanak a gyakorlati kihívásokról és a magyar kis- és középvállalkozások véleményéről. A kamarai delegáció tagjai első kézből értesültek a legfrissebb szakpolitikai tervekről és uniós sikertörténetekről.

 

A kétnapos szakmai program az Európai Unió intézményeinek bemutatásával kezdődött, különös tekintettel az új bizottsági struktúrára, hiszen a 2015 óta működő Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság számos újdonságot emelt be az uniós jogalkotási szemléletbe. Az előző öt évhez képest 80%-al kevesebb jogszabály-javaslatot nyújtanak be azért, hogy a jogszabályok rengetege helyett kisebb számú, ugyanakkor minőségi jogszabályok szülessenek. A 2017. évi bizottsági munkaprogram is csak néhány jól kiválasztott kezdeményezésre összpontosít. A mélyebb és méltányosabb belső piac megvalósítása a Bizottság 10 kiemelt prioritásának egyike, a digitális egységes piac fejlesztésével együtt. Az eddigiekhez képest jelentős újdonság, hogy a gazdaság gerincét alkotó kis- és középvállalkozások is külön említésre kerülnek.

 

Az Európai Unió oktatási és szakképzési politikájának áttekintése során az Európai Bizottság szakértői és a kamarai munkatársak is egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kihívást a diákok alapkompetenciáinak fejlesztése jelenti. Hiszen az írni, olvasni, alapvető matematikai műveletet elvégezni nem tudó diákokat szakmai pályára is nehéz sikeresen felkészíteni. Gondoljunk csak egy szobafestőre, aki nem tudja kiszámolni egy szoba kifestéséhez szükséges alapanyag mennyiségét.

 

A tudás alapú gazdaság ráadásul új készségeket, képességeket kíván: az információs-kommunikációs készség, az új ismeretek elsajátításának képessége vagy a vállalkozói készség, de a hagyományos matematikai és szövegértési képesség is a kulcskompetenciák között szerepel. Hiányszakmák helyett egyre inkább a hiány kompetenciák kerülnek a fókuszba. A felsőoktatásban 2015-ben Unió-szerte jelentősen növekedett az iskolát elvégzők aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 38,7%-os arányával és a 2014 óta tapasztalt 0,8 százalékpontos növekedéssel az Európai Unió egyenes úton halad azon cél elérése felé, hogy 2020-ra 40% legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek között. Az Európai Bizottság legfrissebb oktatási és képzési figyelője 2017. november 9-én fog megjelenni az htpp://ec.europa.eu/education/monitor honlapon.

 

Bemutatásra került a vállalkozások piacra jutását segítő online adatbázis is (Market Access Database). Az adatbázist továbbra is csak kevés európai cég ismeri és használja, pedig az akár egy piackutatói felméréssel is felér! Itt egy helyen megtalálható minden hivatalos dokumentum és információ, amely egy adott termék exportjához elengedhetetlen. Az adatbázis segítséget nyújthat az exportálni kívánt termék versenyképes árának meghatározásában, a potenciális piac méretének és a piacon jelen lévő versenytársak felmérésében. A díjmentesen elérhető és folyamatosan frissített adatbázis naprakész és konkrét információkkal szolgál: pontosan kideríthető, hogy egy adott országban adott termékre mekkora a kivetett vámok és adók mértéke, milyen okmánykövetelményeket ír elő az adott harmadik ország és milyen kereskedelmi akadályokkal, helyi sajátosságokkal kell szembenéznie a kereskedőnek. Ezen túlmenően pedig statisztikai adatokhoz, valamint számos tanulmányhoz is hozzá lehet férni. Az adatbázis 108 országra vonatkozó behozatali adatokat tartalmaz. Az adatbázis rendkívül felhasználóbarát és jól áttekinthető, néhány kattintással megjeleníthető a keresett információ.

 

A vállalkozások számára egyre több digitális eszköz áll majd rendelkezésükre annak érdekében, hogy egyszerűbben és online is hozzáférhessenek a belső piacot érintő információkhoz.

 

Az e-kormányzással kapcsolatos cselekvési terv részeként például egy Egységes Digitális Portál (Single Digital Gateway) jön létre, amelynek keretében a tagállamok e-kormányzati rendszerei összekapcsolásra kerülnének (várhatóan 2020-ra lesz működőképes). Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a vállalkozások évente 170 millió eurót takaríthatnának meg, amennyiben a közigazgatási eljárásokat az Unión belül határokon átnyúlóan is teljes mértékben online végezhetnék. A 28 tagállamot számláló egységes piacon az információgyűjtés költségeinek gyors emelkedése különösen kedvezőtlenül érinti a kisebb vállalkozásokat, ami gyakran visszatartja őket attól, hogy a hazai piacukon kívüli lehetőségeket keressenek.

 

Az Európai Bizottság szándéka továbbá a szolgáltatási e-kártya bevezetése is. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások az EU GDP-jének és a foglalkoztatásnak mintegy 70 %-át teszik ki, a szolgáltatások uniós piaca központi szerepet játszik a munkahelyteremtésben és növekedésben. Ezért az európai szolgáltatási e-kártya célja, hogy csökkentse az ügyintézés bonyolultságát azon szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők számára (például mérnöki vállalkozások, informatikai tanácsadók, a kereskedelmi vásárok szervezői), akik szeretnék tevékenységüket más tagállamokra is kiterjeszteni. Cél, hogy a szolgáltatók saját országukban és saját nyelvükön egy egyablakos rendszerben és online tudják intézni adminisztratív kötelezettségeiket. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizné a szükséges adatokat, amelyeket továbbít a másik tagországnak.

 

Az Európai Bizottság a SOLVIT problémamegoldó hálózat működését és sikereit is bemutatta. Évente megközelítőleg 2000 belső piaci jogi problémát kezelnek. A SOLVIT ugyan már 2002 óta működik, mégis csak nagyon kevés vállalkozás veszi igénybe az egyre fejlődő szolgáltatásait. A vállalkozások az Európai Unió egész területén alapíthatnak céget, forgalmazhatnak termékeket, nyújthatnak szolgáltatást és köthetnek üzletet, azonban az uniós jog eltérő értelmezéséből, valamint információhiányból fakadóan időnként nehéz érvényesíteni jogaikat. A SOLVIT díjmentes problémamegoldó szolgáltatása azt tűzte ki célul, hogy segítsen az uniós polgároknak és vállalkozásoknak gyors (átlagosan 30 napon belüli) és gyakorlati megoldást találni belső piaccal kapcsolatos problémáikra. A SOLVIT hálózat harminc központból áll. A nemzeti közigazgatási rendszerek részeként – de az Európai Bizottság támogatásával - minden európai uniós tagállamban, és Izlandon, Liechtensteinben valamint Norvégiában működnek központok. Rajtuk keresztül kérhetnek segítséget a vállalkozások minden határon átnyúló ügyintézésben, az EU-jog helytelen alkalmazása miatt felmerülő problémákban, illetve bármely nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságot érintő ügyben. A SOLVIT-hálózat magyarországi központjának szerepét az Igazságügyi Minisztérium EU Belső Piaci és Jogi Főosztálya látja el.

 

Végül, de nem utolsósorban, áttekintésre került az Európai Unió energiapolitikája, valamint az innovatív KKV-k termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutását támogató KKV-eszköz feltételei és eredményei.

 

Az Európai Bizottság 2016 novemberében tette közzé új klíma-csomagját. Az intézkedések célja, hogy a tiszta energiákra való átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is biztosítsa az Európai Unió versenyképességét. A Bizottság véleménye szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a tiszta energiaforrások használatára való átállásban és nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz. Ennek jegyében az Európai Unió vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. A csomag egyes elemei a tiszta energiaforrásokkal kapcsolatos innováció felgyorsításával és az európai épületek felújításával foglalkoznak. Tartalmaz a köz- és magánberuházások mozgósítására, az uniós ipar versenyképesebbé tételére, illetve a tiszta energiákra való átállás társadalmi hatásainak mérséklésére irányuló intézkedéseket is.

 

Az Európai Unió legnagyobb kutatás-fejlesztési keretprogramjának, a Horizont 2020-nak az egyik fontos pályázati lehetősége az ún. KKV eszköz (SME Instrument), amelynek keretében a legkiválóbb fejlesztési ötletekre lehet három fázisban forrást nyerni, illetve szakmai támogatást szerezni. Az önállóan, vagy konzorciumban benyújtott projektötleteket folyamatosan lehet elküldeni az Európai Bizottságnak, de vannak határnapok, amikor az összegyűlt projekteket "egy csokorban" értékelik. A Horizont 2020 program KKV-eszközéből eddig összesen 53 magyar cég profitálhatott.

 

Az Európai Bizottság honlapján minden sikeres projekt részletei megtalálhatóak: https://ec.europa.eu/easme/en/sme-instrument-beneficiaries.