Üdvözöljük a

KATA a gyakorlatban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

KATA a gyakorlatban

Szerző: Sörös Dávid | 2015. március 24.

Elég sok kérdéses ügy merül fel a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazók mindennapi életében. A valóság gyakran bonyolult. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény viszont hézagos. Cikkünkben ezeket a problémákat próbáljuk meg körbejárni.

A KATA bevezetésével pedig végre egy adminisztrációs (bevételi nyilvántartás) szempontból egyszerű adózási módot vezetett be a kormányzat a kisebb vállalkozások számára anélkül, hogy túladóztatnák (mint például az evában) az évi néhány százezer- vagy milliós bevételeket.

 

Nagyon bosszantó ez a probléma annak fényében, hogy ezt az adózási módot a vállalkozó saját maga is adminisztrálhatná szakember igénybevétele nélkül, ha a törvény megfelelő eligazítást adna a szabályok betartásához.

 

Az egyik kardinális kérdés az, hogy mely okok válthatják ki azt, hogy a 6.000.000 forintos értékhatár arányosított számítását alkalmazni kell, vagyis kisebb értékhatár után kell 40%-os adót fizetni.

 

A kata törvény 8.§-ának (6) bekezdése értelmében az a kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet.

 

Ebből nyilvánvalóan következik, hogy ha nem kell a tételes adót megfizetni, akkor a 6 milliós értékhatárt is csökkenteni kell havi 500.000 forinttal.

 

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

  • a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • c) fogvatartott,
  • d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

 

 

Mit szűrhetünk le ebből? Például:

 

- Ha egyéni vállalkozóként gyermekgondozási segélyre megyek, akkor hiába dolgozik helyettem a munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottam, az egyéni vállalkozásom bevétele után 40% adót kell fizetnem, mert nem fizetem a tételes adót a gyes miatt.

  • A szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet. Alkalmazottja sem lehet. Tehát a bevétel 40%-os adójának kérdése sem merül fel, ahogy a tételes adóé sem.
  • Akkor azonban, ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységének a szüneteltetését, a naptári év szünetelést megelőző időszakára vonatkozó bevétel adózásához az értékhatárt arányosítani kell.

Például, ha április elsejétől történik a szüneteltetés és az év további időszakában is fennáll, akkor a 40%-os értékhatár: 3 hónap * 500.000 forint = 1.500.000 forint, mely fölött a bevétel már 40%-kal adózik.

 

A másik probléma az alanyi áfa-mentesség 6.000.000 forintos értékhatárának számítása.

 

Azt mindannyian tudjuk, hogy aki év közben lép át a KATÁ-ba, nem választhat az áfában alanyi adómentességet. Ezt csak év végén teheti meg a következő adóévre vonatkozóan. A kezdő vállalkozó azonban választhatja a mentességet.

 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése szerint, alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

  • a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
  • b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6.000.000 forintos felső értékhatárt.

Vannak azonban olyan bevételek, amelyek a KATA rendszerébe beletartoznak, de az áfa rendszerében nem tartoznak bele az alanyi adómentes értékhatár számításába. Ilyenek például a tárgyi eszközként használt termék értékesítésének bevétele, vagy a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, stb. (Ingatlanok eladásakor is figyeljenek!)

 

Egy másik különbség a KATA és az ÁFA között, hogy a KATÁ-ban a bevételt akkor kell figyelembe venni, amikor azt kifizetik, az alanyi adómentesség értékhatárának megállapításakor viszont az ügylet áfa törvény szerinti teljesítésének időpontjában. Ez a két szempont csak készpénzfizetés esetén lehet azonos.

 

Például egy decemberben teljesített belföldi értékesítés, melyet csak januárban fizetnek ki, beletartozik az alanyi adómentesség értékhatárába a teljesítés évében, de a KATA rendszerében csak a következő évben lesz bevétel. (Ne keverjük össze ezt a szabályt azzal, - lásd 61.§ - hogy mely időpontban kell a fizetendő áfát megállapítani, ha ezzel a teljesítéssel lépte át az adózó a mentes értékhatárt!)

 

Tehát nem olyan egyszerű a szabály, hogy „elértem a 6 milliót és akkor 40% katát is fizetek és áfás is leszek”.

 

Egy következő probléma a KATÁ-sok cégautó-adó fizetési kötelezettsége. Főszabály szerint nem kell cégautó-adót fizetni, mert a bevételi nyilvántartás mellett költségelszámolás nem történik. De ez csak a magánszemélyek (egyéni vállalkozók) tulajdonában lévő személygépkocsikra igaz, mert a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§ (1) bekezdése a nem magánszemély tulajdonában lévő gépkocsinál önmagában a tulajdonban tartást teszi adókötelessé. Tehát a katás cégek fizetik ezt az adót is, hiába nem számolnak el költséget.

 

Forrás: ado.hu