Üdvözöljük a

Katás vállalkozás esete a helyi iparűzési adóval | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Katás vállalkozás esete a helyi iparűzési adóval

Szerző: Szücs Krisztina | 2016. május 17.

Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját?

Példa: Főállású katás vállalkozó 2015. június 3-án kezdte a vállalkozását. A 2015. évi vállalkozói jövedelme 1 millió 309 ezer forint volt 2015. december 31-éig. A tevékenységét egy önkormányzat illetékességi területén végzi, ahol 1,5 százalékos az iparűzési adó. A kérdés az, hogy mennyi iparűzési adót kell fizetnie, és mikor? Előleget is kellett volna fizetnie és bevallania?

 

Az adó összege attól függ, hogy a tevékenység indítását követő 15 napon belül az iparűzési adózásban is a tételes adófizetést választotta-e vagy sem a vállalkozás. Ha a tételes adófizetést választotta, és ezen választását szabályszerűen be is jelentette az önkormányzatnak 15 napon belül, akkor az alábbiak szerint alakul az adófizetési kötelezettsége.

 

Éves szinten 2,5 millió forint adóalappal kell számolnia, melyet azonban az évközi kezdésre tekintettel arányosítani kell a naptári napok szerint. A működés napjaink száma tehát: 212 nap.

 

Az éves adóalap pedig: 2 500 000x212/365, vagyis 1 452 055 forint, ami után – 1,5 százalékos adókulccsal számolva – 21 800 forint iparűzési adó terheli a vállalkozást. Ezt két részletben kell megfizetnie, vagyis tételes adónál nincs előleg, hanem adórészlet fizetésnek van helye.

 

A törvény 39/B paragrafus (4) bekezdésének b pontja értelmében, ha az adókötelezettség nem áll fenn 12 hónapig az adóéven belül, akkor az adót két egyenlő részletben kell megfizetni, mégpedig az adókötelezettség első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig.

Így a kérdéses esetben elvileg 2015. július 15-éig és 2016. január 15-éig kellett a fenti adót két részletben megfizetni, tételes adófizetés esetén.

 

Tételes iparűzési adófizetés választásakor fő szabály szerint nem kell bevallást benyújtani. Ha viszont valamilyen adóalap-mentességre vagy adókedvezményre jogosult a vállalkozás, és azt érvényesíteni akarja, akkor viszont be kell nyújtani bevallást.

 

Szintén bevallást kell beadni, ha a ténylegesen számított adó azért kevesebb az adóévre befizetett adónál, mert bármilyen okból – például keresőképtelenség miatt – szünetelt a katafizetési kötelezettség.  A bevallást ebben az esetben az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani.

 

Ha azonban a vállalkozás nem választott tételes iparűzésiadó-fizetést, akkor az adóját az általános szabályok szerint kell kiszámítania. Vagyis a bevételt ilyenkor csökkenti az anyagköltség, az alvállalkozói díjak és a közvetített szolgáltatások, valamint az eladott áruk beszerzési értéke is. Ehhez persze egy katás vállalkozásnak is megfelelő bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartást kell vezetnie, amelyből az adóalap és az adó megállapítható, már amennyiben ilyen kiadási tételei egyáltalán felmerültek.

 

Ugyanakkor a törvény 39/A paragrafusának (1) bekezdése biztosít egy egyszerűsítési lehetőséget mindazon vállalkozóknak, akiknek a nettó árbevétele éves szinten nem haladta meg a 8 millió forintot. Ők ugyanis a bevételük 80 százalékát tekinthetik az iparűzési adó alapjának, minden előzetes bejelentés nélkül is.

 

A fenti esetben ez azt jelenti, hogy az iparűzési adó alapja 1 309 000x0,8, vagyis 1 047 200 forint. Az adó pedig ez esetben 15 700 forint, ami kevesebb, mintha tételes adófizetést választott volna a vállalkozás. Ez esetben az adóévet követő május 31-éig be kell nyújtani az iparűzésiadó-bevallást az önkormányzat felé.

 

Természetesen mindkét esetben részletesen át kell nézni az adott önkormányzat rendeletét, hogy az adott településen igénybe vehetők-e adóalap-mentességek vagy adókedvezmények.

 

Forrás: adozona.hu

Kapcsolódó anyagok: