Üdvözöljük a

Kényszertörléskor még ezt is fizetni kell | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kényszertörléskor még ezt is fizetni kell

Szerző: Szücs Krisztina | 2015. december 1.

Adószám-felfüggesztés, majd kényszertörlés. Nem elég, hogy adótartozás is terheli a céget, még az is kérdés, hogy a tulajdonosnak a felszámolásig kell-e maga után adót és a járulékot fizetnie?

Példa:

„Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása (adó), hogyan alakul a járulék bevallása és fizetése? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek − aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt) − a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig. Akkor is így van ez, ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet?”

 

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő − a végelszámolásból kényszertörlési eljárás alá kerülő adózóknál pedig vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló − köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni.

 

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény nem mondja ki, hogy kényszertörlés során milyen jogviszonyban állhat a vezető tisztségviselő.

 

Ha a tag − mint vezető tisztségviselő − munkaviszonyban áll, akkor a jogviszony megszűnéséig részére munkabért kell fizetni és a munkabérből kell az Art szerint a közterheket megfizetni. Munkaviszony esetén a bérből le kell vonni a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 18,5 százalék mértékű járulékokat. A munkáltató a bér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

 

Társas vállalkozói jogviszonyra az a szabály alkalmazandó, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

 

− a gazdasági társaságnál a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

 

− egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

 

Azaz addig, amíg a tag vezető tisztségviselői jogviszonya fennáll, addig fennáll a minimális alapok utáni járulékfizetési kötelezettség is (még akkor is, ha a tag nem vesz fel jövedelmet). Vagyis a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, a 27 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

 

Forrás: adozona.hu

Kapcsolódó anyagok: