Üdvözöljük a

Késedelmi kamat késedelmes munkabér fizetés esetén | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Késedelmi kamat késedelmes munkabér fizetés esetén

Szerző: Varga Erika | 2014. október 1.

A munkaviszony során a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkabér határidőben történő kifizetése. A munkabért az MT.157§ (1) szerint a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.

A fentiektől eltérően, az MT.157§(2) alapján kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell.

 

Az előleg mellett ilyenkor a munkavállaló jogosult az alapbér legalább felét elérő mértékű garantált bérre is; azaz a munkavállaló számára garantált bérként és bérelőlegként összesen legalább az alapbér mértékének megfelelő összeget kell kifizetni minden hónapban.

 

A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni (MT.158§). Amennyiben a kifizetés az utóbbi módon történik, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Azaz – függetlenül attól, hogy a munkavállaló ezen a napon végez-e munkát, vagy sem – a munkabérrel a bérfizetés napján a munkavállalónak már rendelkeznie kell, akár készpénzben kerül az kifizetésre, akár a munkavállaló számlájára történő utalással fizeti ki azt a munkáltató. A bérfizetés napján indított, de csak később teljesülő átutalási megbízás nem felel meg a hatályos jogszabályi feltételeknek.

 

Amennyiben a munkáltató fenti kötelezettségét megszegi, késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit azonban már nem az Mt. hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk.-t – az Mt. által meghatározott mértékben – a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell.

 

A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

 

Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1.) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat – akár többször is – módosul.

 

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (pl. egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

 

forrás: munkajog.hu