Üdvözöljük a

Ki halaszthatja az áfabevallást, ha nem fizet időben a vevő? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Ki halaszthatja az áfabevallást, ha nem fizet időben a vevő?

Szerző: Szücs Krisztina | 2017. március 21.

Lehet-e halasztva szerepeltetni az áfabevallásban azokat a tételeket, amelyeket a fizetési határidőn túl egyenlített ki a vevő?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fizetendő adó halasztott megállapítására (halasztott adófizetésre) olyan adóalany jogosult, aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget.

 

Halasztott adófizetésre az ezen adóalanyi körbe tartozók olyan ügyleteinél van lehetőség, amelyeknél az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. A halasztott adófizetés (értelemszerűen) nem alkalmazható a kapott előlegre tekintettel keletkezett adófizetési kötelezettség megállapítására, illetve az áfatörvény 61. paragrafusának (1) bekezdésében megfogalmazottakból következően nem terjed ki például a fordított adózás alá tartozó ügyletekre, az áfatörvény 11. paragrafusának (1)–(2) bekezdései és 14. paragrafusának (1)–(2) bekezdései szerint térítésmentes esetekre, valamint a csereügyletekre.

 

Tehát nem kizárt a halasztott adófizetés alkalmazása időszaki elszámolású ügylet esetében.

 

A halasztás legkésőbb az ellenérték megtérítéséig tart, vagyis a fizetendő adó legkésőbb az ellenérték megfizetésének a napján állapítandó meg. Amennyiben az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.

 

Az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdése alapján abban az esetben, ha az ellenértéket a teljesítéstől számított 45. napig egészben vagy részben nem fizették meg, akkor a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. Az említett 45 napos határidőt úgy kell számítani, hogy a határidő első napjának nem az áfatörvény szerinti teljesítés napját, hanem az azt követő napot kell tekinteni, vagyis a teljesítés napja a határidőbe nem számít bele, illetve a határidő nem a teljesítés napján kezdődik.

 

Ennek megfelelően a halasztás legkésőbb a teljesítést követő 46. napon lejár, és a fizetendő adót meg kell állapítani. A halasztás lejártáig meg nem fizetett ellenérték adóját legkésőbb a teljesítést követő 46. napot magában foglaló adó-megállapítási időszakról benyújtandó adóbevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a halasztásra jogosult adóalany úgy döntsön, hogy a teljesítést követő 46. napnál korábbi időpontban állapítja meg a fizetendő adót. Utóbbi esetben a fizetendő adót az adózó döntése szerinti adó-megállapítási időpontot magában foglaló időszakról benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.

 

Függetlenül attól, hogy az ellenérték maradéktalan megtérítése még nem történt meg, illetve a teljesítéstől számított 45 nap nem telt el, a halasztás lejár, ha az áfatörvény 61. paragrafusának (4) bekezdésében nevesített esetek bármelyike bekövetkezik. A hivatkozott jogszabályi előírás szerint

 

– abban az esetben, ha az adóalany áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például az adóalany megszűnik), akkor a jogállásváltozást megelőző napon,

 

– amennyiben az adóalany a követelését ellenérték fejében engedményezi, akkor a követelés engedményezésekor,

 

– ha az adóalany a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, akkor a nyitómérleg fordulónapján

 

kell a fizetendő adót megállapítani.

 

Forrás: adozona.hu