Kiadások a kiküldetés során
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen költségek merülhetnek fel egy kiküldetés során, hogyan érdemes kezelni ezeket és miként kell adózni e költségek után?
A kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket három fő csoportba sorolhatjuk. Eszerint beszélhetünk:
- 1. utazási költségekről,
- 2. szállásköltségekről,
- 3. és egyéb költségekről.
Az első két csoport fogalma, tartalma egyértelmű, és egyben összegszerűségükben a legnagyobb költségtényezők. A harmadik csoportba tartoznak az étkezési költségek, és minden olyan más kiadás, amely a kiküldetés során felmerül. Nincs különösebb jelentősége a kiküldetési költségek osztályozásának, mert a felmerülő kiadások alapvetően az utazás céljától és időtartamától függnek.
Például, ha egy üzleti partnerrel való tárgyalás a kiküldetés célja, akkor előfordulhat reprezentációs költség, vagy üzleti ajándék is.
Az utazással kapcsolatos járulékos költségeket - például: repülőtéri transzfer, autópálya-matrica illetve útdíj, kompjegy, vízum vásárlása az adott országban, stb. - célszerű az utazási költségekkel együtt kezelni. Adózásukat azonban külön – külön kell vizsgálni.
Az Szja törrvény7. §. értelmében a (kiküldött) dolgozó jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
- a.) azt a bevételt, amely az szja-törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó-kötelezettség nem terheli;
- b.) a magánszemélynek adott olyan összeget (ideértve az utalvány értékét is,) amely hivatali, üzleti utazás, kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgál, és amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy
- c.) ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg, azt a cég utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti.
- d.) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.
A kiküldetés során szükséges utazás végrehajtható
- tömegközlekedési eszközzel,
- vagy személygépkocsival.
A személyautó lehet cégautó, - mely esetünkben azt jelenti, hogy a vállalkozás tulajdonában van, - vagy a kiküldött saját gépkocsija.
Abban az esetben, ha a hivatali utazáshoz a dolgozó tömegközlekedési eszközt (repülő, vasút, autóbusz, hajó, komp,) vesz igénybe, akkor az ellenérték kiegyenlítésének háromféle módja lehetséges:
- a kiküldő cég vásárolja meg a jegyeket,
- a dolgozó előleget kap elszámolásra, vagy
- a dolgozó fizeti az utazási költségeket, melyeket utólag megtérítenek számára.
Az első módszer körébe tartozik az az eljárás is, amikor a kiküldött dolgozót vállalati hitelkártyával látják el, amelyhez szintén a cég nevére szóló bizonylatokkal történő elszámolás kapcsolódik. Ezt a módszert általában nagyvállalatok alkalmazzák regionális (több ország területére kiterjedő) pozíciókban dolgozók esetében.
Célszerű a dolgozónak egy kártyát magával vinni, amelyen feltüntetik a kiküldő cég nevét, címét és adószámát. Ezzel megkönnyíti a számla kiállítását nyelvi nehézségek esetén is.
Az utazási költségek bizonylatait a kiküldött dolgozónak meg kell őriznie és átadni a munkáltatónak a nevére szóló számlát.
forrás: ado.hu
