Üdvözöljük a

Kisokos a diákmunka adózásáról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kisokos a diákmunka adózásáról

Szerző: Varga Erika | 2016. június 20.

A diák és a foglalkoztató szemszögéből is bemutatjuk a nyári munkavállalás lehetséges formáit és azok adózási szabályait.

Alapvető különbség a diákok jogállásával kapcsolatban, hogy a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Így vannak olyan lehetőségek is, melyek esetében nem kell az alkalmazás után járulékot fizetni sem a tanulónak sem a munkáltatónak. Figyelemmel kell azonban lenni, hogy ezen esetekben a munkával töltött idő nem számít bele a szolgálati időbe és nem jár pénzbeli ellátás sem (pl. táppénz).

 

Tanuló foglalkoztatása 5 formában lehetséges:

  1. Diákszövetkezeti tagként
  2. Munkaviszony
  3. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (jellemzően megbízási szerződéssel)
  4. Egyszerűsített foglalkoztatás
  5. Háztartási alkalmazottként.

Bármely jogviszony esetében azonban az első lépés az adóazonosító jel igénylése, amennyiben még nem lenne.

 

Iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés

 

Ez a foglalkoztatási forma a legelterjedtebb a tanulók alkalmazása tekintetében. A fizetendő közterhek tekintetében talán van ennél kedvezőbb megoldás is, azonban ez a forma igényli a legkevesebb adminisztrációt a felektől és évek óta kialakult, kiforrt gyakorlata van. A diák nem minősül a Tbj.. szerinti biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkája tekintetében nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. A munkáért kapott díjazás tekintetében egyedül a 15 százalékos szja kötelezettséggel kell számolni, melyet az iskolaszövetkezet von le.

 

Így tehát a munkáltatónak csupán a diákszövetkezet számláját kell kifizetnie, egyéb adókötelezettsége nincs, a tanulónak pedig egyedül az éves szja bevallása benyújtására kell figyelnie.

 

Munkaviszony

 

Munkaviszonyos alkalmazás esetén az adókötelezettségek semmiben nem térnek el a nem tanulók alkalmazásának esetétől. A munkáért kapott díjazás bérjövedelemnek számít, melyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre irányadó szabályok szerint kell elszámolni. A munkáltató köteles megállapítani, levonni, bevallani és megfizetni az szja előleget, mely a jövedelem 15%-a. Hasonlóan, a Tbj. szerint is biztosítottá válik a tanuló, így a kapott munkabér tekintetében minden járulékot meg kell fizetnie, ezzel egy időben azonban jogosultságot szerez valamennyi természetbeni és pénzbeli ellátásra, valamint a nyugdíja számításánál is fegyelembe lehet majd venni. Így tehát 10% nyugdíjjárulékot, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell a munkáltatónak megállapítani és levonni a bruttó bérből. A munkáltatónak az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével 27% Szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, illetve ugyanezen alapra 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Érdemes azonban figyelni, mivel számos esetben van lehetősége a munkáltatónak Szocho kedvezményt érvényesíteni, melyek közül talán legvalószínűbb a szakképzettséget nem igénylő munkakör vagy a 25 év alatti munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény.

 

Megbízási szerződés

 

A megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanuló javadalmazására vonatkozó adókötelezettségek sem térnek el az általános szabályoktól. A tanulónak is lehetősége van tételes költségelszámolásra vagy a 10% költségátalány alkalmazására a kapott bevétellel szemben. Ez utóbbi elszámolás nagyobb valószínűséggel fordul elő, mivel a diákok által betöltött pozíciók jellemzően kevés költséget generálnak, így a 10% költségátalány alkalmazása előnyösebb a tanulónak. A diáknak ugyanúgy kötelezettsége ezen döntéséről (tételes elszámolás vagy 10% költséghányad) írásban nyilatkozni a kifizetőnek. Ennek hiányában a kifizető a bevétel 90%-át fogja jövedelemnek tekinteni.

 

A fentiek szerint számított jövedelem (bevétel – költségek) képezi az alapját az szja-nak és járulékoknak. Járulékok tekintetében azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a díjazás mértékétől függően a jogviszony nem minden esetben keletkeztet biztosítási kötelezettséget. Amennyiben a díjazás havi összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát vagy napokra leszámítva annak 30-ad részét, úgy a tanuló nem válik biztosítottá, így a kapott díjazásból járulékokat nem, csak szja-t kell levonnia a kifizetőnek.

 

A minimálbér 30 százalékát meghaladó kifizetés esetén azonban a tanuló mind a 10% nyugdíjjárulék mind pedig a 7% egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett (a 1,5% mértékű munkaerő-piaci járulék egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony esetén nincs). Hasonlóan, a munkáltató pedig a 27% Szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett, melynek alapja szintén az adóelőleg számításnál figyelembe vett jövedelem, azaz a bevétel 90%-a (10% költséghányad alkalmazása esetén).

 

Egyszerűsített foglalkoztatás

 

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében lehetőség van mezőgazdasági idénymunkát, turisztikai idénymunkát, alkalmi munkát vagy filmipari statiszta munkát vállalni.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás legnagyobb előnye az egylépéses közteher rendezés. A munka jellegétől függően a kifizető 500 Ft (mezőgazdasági idénymunka), 1000 Ft (alkalmi munka) vagy 3000 Ft (statiszta) egyösszegű közterhet fizet meg. Ezen összegek megfizetésével a munkáltató mentesül a Szocho, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás fizetési és szja előleg levonási kötelezettség alól, a munkavállaló pedig mentesül a nyugdíjjárulék, egbizt. járulék, munkaerő-piaci járulék, eho és szja fizetési kötelezettség alól. Továbbá, amennyiben a bevétel nem haladja meg az foglalkoztatás naptári napjainak száma és a minimálbér (garantált bérminimum) napibérként meghatározott összegét, úgy a tanulónak – pusztán ennek okán – az éves bevallást sem kell beadnia.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás kifejezetten kedvező adminisztrációs és közterheket jelent, azonban figyelni kell a törvényi korlátozásokra. Így például

  • alkalmi munka csak egymást követő legfeljebb 5 naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig és egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony lehet,
  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka egy naptári éven belül legfeljebb 120 napra létesített határozott időre szóló munkaviszony lehet,
  • filmipari statiszta napi bére maximum 12 000 Ft lehet.

Háztartási munka

 

Háztartási munkának minősül a lakás takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermek felügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás, ápolás, házvezetés vagy kertgondozás. Így tehát egy tanuló által vállalt korrepetálás vagy babysitter feladatok végezhetőek háztartási alkalmazottként is.

 

A háztartási munka bejelentés köteles és gyakorlatilag kizárólag a nyilvántartásba vételre fizetendő havi 1 000 Ft/alkalmazott állami befizetési kötelezettség terheli. A bejelentés megtörténtével a háztartási alkalmazott számára juttatott jövedelem semmilyen adó és járulék fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, így biztosítási jogviszony sem létesül.

 

forrás:ado.hu