Üdvözöljük a

Kisokos az ekhóról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kisokos az ekhóról

Szerző: Varga Erika | 2017. október 31.

Az ekho - egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás - egyesek szerint igazságtalan adózási rendszer, mert jóval kevesebb adó- és járulékteherrel jár, mint az általánosan érvényes közterhek, és csak meghatározott foglalkozás esetén választható.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő adózást kizárólag magánszemély választhatja. A magánszemély ekho szerinti adózást választhat abban az esetben, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi.

 

Az ekho választásának további feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Tehát az ekho csak az ún. második jövedelemre alkalmazható.

 

Az öregségi nyugdíjasokra ez természetesen nem vonatkozik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazásának feltétele a bevételi korlát is. Az ekho törvény többféle bevételi korlátot tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tartozástól függ. 

 

Általánosságban a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint a bevételi korlát. Ilyen összegű bevételre lehet ekho-t elszámolni. Ezt meghaladó összegre nem. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében is az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek az előírt korlátnál több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát – a végzett tevékenységtől függetlenül - 60 millió forint.

 

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

 

Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a törvényi felsorolásban szereplő foglakozásúnak minősül, és az ekhós bevétele kizárólag ebből a tevékenységéből származik. 

 

Az ekho pénzben, mégpedig Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.

 

Ezzel az adófajtával nem kötelező élni, ez csak egy lehetőség, ami választható. A magánszemély a kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható. 

 

Az ekhot választhatja olyan magánszemély is, aki az EVA-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az említett törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja . Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni.

 

Az ekho alapja a kizárólag a törvény foglalkozás-listájában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

 

A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, aTbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

 

A kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhót fizet.  

 

forrás. ado.hu

 

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.