Üdvözöljük a

Kötetlen vagy rugalmas munkaidő? Ezt engedi az Mt. | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kötetlen vagy rugalmas munkaidő? Ezt engedi az Mt.

Szerző: Varga Erika | 2016. augusztus 15.

A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége.

Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is. Az utóbbi kettőhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket járjuk most körül az alábbiakban.

 

A kötetlen munkaidő az önálló munkaszervezésnek ad teret

 

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által meghatározott munkarendben és a munkáltató által beosztott időben végez munkát, ezt kötött munkarendnek nevezzük. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy – azokban a munkakörökben ahol a feladatok jellege miatt egyébként is az önálló munkaszervezés a jellemző - a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató írásban átengedje a munkavállalónak, vagyis hogy megengedje neki, hogy a saját belátása szerint ossza be a feladatait. A felek erről jellemzően a munkaszerződésben, vagy annak módosításában szoktak megállapodni, de az Mt. megfogalmazása alapján a munkáltató ezt egyoldalú nyilatkozatban is megengedheti.

 

Amennyiben a munkaidőt teljes egészében a munkavállaló osztja be magának, akkor kötetlen munkarendről beszélünk, azonban ilyenkor is köteles a munkavállaló az előzetesen egyeztetett megbeszélésen, értekezleten megjelenni, illetve meghatározott időpontban elvégezni azokat a feladatokat, melyek csak egy adott időszakban vagy időpontban teljesíthetőek – ettől még a munkarend kötetlen marad. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag lehetetlen rendkívüli munkavégzésről (túlóráról) beszélni, és nem értelmezhető a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés sem, így az ezekhez kapcsolódó pótlékok kifizetése sem jöhet szóba. Szintén nem lenne értelmezhető a munkaidő nyilvántartása, ezért kötetlen munkarend esetén csak a szabadságot, betegséget, egyéb speciális munkaidőt (pl. bírósági tárgyaláson tanúként történő megjelenés) kell nyilvántartani. 

 

A rugalmas munkaidő beosztásban kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése

 

Számos olyan tevékenység van, melyek elvégzéséhez a teljesen kötetlen munkarend nem lenne célravezető a munkáltató számára, azonban bizonyos rugalmasságnak nincs akadálya a munkakezdés/befejezés terén. Ezeknél a tevékenységeknél igazán az fontos, hogy a munkavállaló egy meghatározott idősávban mindenképpen a munkahelyén legyen és ott munkát végezzen. Az ilyen munkavégzést, amikor a munkavállaló (jellemzően egy meghatározott idősávban, pl. 8:00 és 10:00 óra között) viszonylag szabadon határozza meg a munkaidő kezdetét és végét (peremidő), de egy a munkáltató által meghatározott idősávban (pl. 10:00 óra és 15:00 óra között) köteles a munkahelyen tartózkodni (törzsidő), a köznyelv rugalmas munkaidőnek nevezi. Bár az Mt. ezeket a fogalmakat (törzsidő, peremidő, rugalmas munkaidő) nem ismeri, magát a megoldást nem tiltja, lehetővé teszi.

 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rugalmas munkaidő nem kötetlen, hanem kötött munkarend, ezért a rugalmasság ellenére kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése, és a rendkívüli munkavégzés díjazása. A munkaidő-nyilvántartás hiányosságára nem megfelelő magyarázat, hogy ezt a munkavállalónak kellett volna feltüntetnie, hiszen a munkaidő nyilvántartása az Mt. értelmében a munkáltató kötelessége. A rendkívüli munkavégzés díjazása a kitöltött jelenléti ívek alapján az általános szabályok szerint történik, a nyilvántartás hiányossága esetén a bíróság bármely egyéb bizonyítékot is elfogadhat a túlmunka igazolására, mivel a munkavállaló bizonyítási lehetőségei jelenléti ív hiányában szűkösek. Érdemes tehát a rugalmas munkaidő megengedése mellett a munkaidő-nyilvántartás vezetését kiemelt figyelemmel kísérni és a munkavállalón számon kérni, mert ennek hiányosságát mindenképpen a munkáltató terhére fogják felróni. 

 

forrás: ado.hu