Üdvözöljük a

Közeleg a nyugdíjasok kora | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Közeleg a nyugdíjasok kora

Szerző: Pazaurek Szabina | 2017. május 24.

A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával több tízezer nyugdíjas térhet vissza a munkaerőpiacra -, aminek az aktív munkavállalókon kívül - mindenki örülhet

A 70 év alatti magyar nyugdíjasok többsége az átlagnál képzettebb, nem érzi elégnek a nyugdíját, és akár nyolcórás munkát is szívesen vállalna, ha találna. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával sokkal többen térhetnek vissza a munkába közülük, mint eddig. Ha szeretnék fenntartani az aktív éveikben elért életszínvonalat, erre rá is kényszerülnek.

 

A nyugdíjas-szövetkezeteket létrehozó javaslat már a parlament előtt van, akár jövő héten kész törvény lehet belőle, amivel akár több tízezer nyugdíjast hozhatnának vissza a munkaerőpiacra.

 

Ez nem irreális, ha azt nézzük, hány nyugdíjas szeretne visszatérni a munkába. 2016 utolsó negyedévében 552 ezer 65 és 69 év közötti magyar volt, aki nem dolgozott. A KSH felmérése szerint a nyugdíjasok 29 százaléka szeretett volna tovább dolgozni, ha lett volna rá lehetősége. Ezt az adatot azonban leginkább a munkába visszavágyó rokkantnyugdíjasok húzzák fel, az öregségi nyugdíjasoknak az ötöde folytatta volna a munkát. Azoknál pedig, akik még dolgoznak, de az 50. születésnapjukon már túljutottak, ennél jóval többen, 41 százaléknyian válaszolták azt, hogy a nyugdíjkorhatár után sem szívesen vonulnának vissza.

 

Hogy miért, az nem is kérdés: azoknak, akik a felmérés idején nyugdíj mellett dolgoztak, a 90 százaléka azt mondta, anyagi okok miatt választotta a munkát. Egyedül a felsőfokú végzettségűek között volt egy kicsit más a helyzet, de még közülük is 82 százalék válaszolta azt, hogy a pénz miatt szeretne tovább dolgozni.

 

A nyugdíj mellett dolgozó magyarok többsége részmunkaidős munkát végez, a nyugdíjas-szövetkezeteket támogató nyilatkozatok egyik fő üzenete is az, hogy ebben a formában többen dolgozhatnának napi 4 órában, vagy még rövidebb időtartamban. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy valóban csak azért vállalnak a legtöbben a nyugdíj mellett kevés munkát, mert már nem bírnának többet. A KSH felmérésében azok, akik részmunkaidőben dolgoznak nyugdíjasként, közel kétharmados arányban azt mondták, azért dolgoznak így, mert nem kaptak teljes munkaidős állásajánlatot.

 

A mostani törvények szerint aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, nyugodtan dolgozhat továbbra is, de csak a versenyszférában. Aki korhatár előtt ment nyugdíjba, és mégis dolgozna, csak akkor kaphat nyugdíjat, ha a keresete a minimálbér másfélszerese, havi bruttó 191 ezer forint alatt marad.

 

A törvényjavaslat célja az, hogy a cégek olcsóbban foglalkoztathassák a nyugdíjas-szövetkezetek tagjait, mint bárki mást. Ezt elsősorban az adó- és járulékkedvezményekkel tennék meg: ha a szövetkezet a munkáltató, akkor nem terheli sem szociális hozzájárulási adó, sem szakképzési hozzájárulás. A szövetkezeti tagok után nem kell biztosítási költséget fizetni, egyedül az szja-t kell leadózni. Ezzel szemben ha most egy cég 55 éven feletti dolgozót foglalkoztat, akkor 22 helyett csak 11 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, de legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig.