Üdvözöljük a

Középületekre is vonatkoznak az energiahatékonysági szabályok? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Középületekre is vonatkoznak az energiahatékonysági szabályok?

Szerző: Pókó Nikolett | 2018. január 9.

Nem csak magánszemélyeket érint az Európai Unió közel zéró energiafelhasználását szabályozó rendelete. A közintézmények és középületek megfelelő megépítéséhez, energia hatékony szemléletű felújításához is vállalkozók kellenek. Ebben segít a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Iparkamara partnerségével megvalósuló EN-EFF projekt.

A nemzeti stratégiák és operatív programok célja a környezetünket kevésbé terhelő, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamos energia szerepének növelése, és ezen keresztül a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Kiemelt célkitűzés a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek egyik feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása.

 

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben [2010-2020] a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, mely ennél magasabb, 14,65%-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez.


Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. A statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Számos pályázati támogatás született annak érdekében, hogy a pályázó, vagy kedvezményezett olyan szervezet, amely a megtermelt energiát kizárólag a jogszabályban meghatározott - adott esetben alapító okiratban rögzített - közfeladatként közérdekből, haszonszerzési cél nélkül ellátandó szakmai alapfeladatához használja fel (vagyis nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak), pl. közoktatási intézmény.

 

A fejlesztéssel érintett - a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott - összes épülethatároló szerkezetnek a fejlesztés után meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek, vagy meg kell felelnie a TNM rendelet 1. számú mellékletének II. pontja szerinti fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményeknek, valamint gépészeti korszerűsítést (is) tartalmazó projekt esetében a TNM rendelet 1. számú mellékletének III. pontja szerinti összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeknek (is). Így érhető el az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén. Legyen szó hőszigetelésről, vagy nyílászárónak minősülő épülethatároló szerkezetről, fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítéséről, korszerű, nagyhatásfokú berendezésekről, világítási rendszerek energiatakarékos átalakításáról.

 

 

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkárság Környezet és Energia Operatív Program
KEOP-2014-4.10.0/F