Üdvözöljük a

Letöltött alkalmazás: ki számláz áfásan? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Letöltött alkalmazás: ki számláz áfásan?

Szerző: Sörös Dávid | 2014. április 15.
Cimkék: adózás,ÁFA,NAV

Egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van a láncban. A szolgáltató mindig áfás számlát kell, hogy kiállítson a végső felhasználónak.

A többszereplős e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások esetében az EU végrehajtási rendeletének egyetlen cikke határozza meg, hogy jövőre melyik szereplőnek kell áfás számlát kiállítania, tudhatjuk meg egy a múlt héten kiadott EU-s jegyzetből. Jelen összeállításból megtudható mindaz, amit mindenképpen érdemes tudni a jövőre hatályba lépő szabályról.

 

Az e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások jellemzően többszereplős nemzetközi ügyletek, amikben különböző államok tartalom-előállítói (alkalmazás- és játékfejlesztők, zeneszerzők, stb.), tartalom-aggregátorok (pl. csengőhang-készítők) online piactereket üzemeltető vállalkozásai, mobil-, fizetési szolgáltatói vesznek részt, és ahol a rohamos ütemű technikai fejlődés folyamatosan alakítja a jellemzően magánszemély végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatások tartalmát. Emiatt is kiemelt jelentőségű az a szabály (és annak egységesen elfogadott értelmezése), ami meghatározza, hogy melyik szolgáltató teljesít a végső felhasználó magánszemély részére, a teljesítési hely-szabályok jövő évi változása ugyanis csak az ilyen szolgáltatásokat (B2C) érinti majd, azokat viszont alapvetően megváltoztatja.

 

A 2015-től érvényes főszabály abból indul ki, hogy bár a szolgáltatói láncban lehetnek szolgáltatók és közvetítők is, az áfafizetésre kötelezett szempontjából a többszereplős e-szolgáltatásokban és interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokban részt vevő minden vállalkozást úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében, de a szolgáltatás nyújtójának megbízásából jár el. A főszabály szerinti vélelmet megdöntheti a vállalkozás, ha szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg és ez, tehát a szolgáltatás megnevezése és a szolgáltató azonosítása a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik.

 

A szolgáltatói lánc azon tagjai, akik

  • jóváhagyják a díj felszámítását a végső vevő részére, vagy
  • jóváhagyják a szolgáltatás nyújtását, vagy
  • megállapítják az általános szolgáltatási feltételeket,

nem dönthetik meg a vélelmet, az ilyen résztvevőket minden esetben szolgáltatónak (és nem közvetítőnek) kell tekinteni. Ha tehát a résztvevők közül senki sem dönti meg a vélelmet, minden résztvevő szolgáltatónak minősül. 

 

Ez a szabály biztosítja, hogy egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van.

 

A fenti szabály elsősorban azért szorul további magyarázatra, mert tele van olyan fogalmakkal, amik nem, vagy nem egyszerűen közérthetőek. Az e-szolgáltatások indikatív felsorolását és az ehhez kötődő folyamatábrát a cikk végén találja.

 

1. A szolgáltató(k) és közvetítő(k) azonosítására vonatkozó főszabályt csak olyan szolgáltatásokra kell alkalmazni, amik a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint szorosan kapcsolódnak az e-szolgáltatáshoz vagy interneten nyújtott telefonos szolgáltatáshoz.

A kapcsolatot a szerződéses háttér és tényleges tevékenységek alapján kell minősíteni. A díj felszámításának és/vagy a szolgáltatásnyújtás jóváhagyása és/vagy az általános szolgáltatási feltételek megállapítása (akár önmagában is) szoros kapcsolatot jelent – az alábbiakban összefoglaltunk néhány olyan körülményt és szolgáltatást, amik szoros kapcsolatban vannak az e-szolgáltatásokkal és az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokkal:

  • a szolgáltatásnyújtás platformjának rendelkezésre bocsátása (a platform birtokosa vagy kezelője);
  • a szolgáltatás nyújtója (az azért felelős vállalkozás);
  • a díjak beszedése, kivéve, ha a vállalkozás kizárólag a fizetések feldolgozását végzi;
  • árképzés feletti befolyás, döntési jogkör;
  • jogszabály alapján a végfelhasználó részére számla vagy nyugta kiállítására kötelezett vállalkozás;
  • közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói kérdésekkel, reklamációkkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, támogatási szolgáltatás;
  • a virtuális piactéren (App Store vagy honlap) a szolgáltatói lánc egyik tagjának a többi tagénál meghatározóbb jelenlétével, feltüntetésével kapcsolatos döntést meghozó, illetve a döntést befolyásoló vállalkozás;
  • a szolgáltatással kapcsolatban kötelezettségek vállaló vállalkozás;
  • az a vállalkozás, akinek a tulajdonában van a szolgáltatással összefüggő vevői adatbázis; az a vállalkozás, amelyik jogosult stornózni egy értékesítést a szolgáltató engedélye vagy előzetes jóváhagyása nélkül, amennyiben a szolgáltatást nem teljesítették szerződésszerűen.

2. Néhány kiegészítő szolgáltatás, mint például a fizetésfeldolgozás vagy a kommunikációs hálózat rendelkezésre bocsátása az áfaszabályok értelmében nem kapcsolódnak szorosan az e-szolgáltatásokhoz, illetve az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokhoz. Az ilyen, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – szigorúan áfa-értelemben – nem részesei a szolgáltatóláncnak, tehát őket nem érintik a jövő évi változások. Természetesen, ha egy vállalkozás a kiegészítő szolgáltatások mellett a főszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújt (illetve ilyen tevékenységeket is végez), a főszabályban megfogalmazott vélelem beáll és a vállalkozást szolgáltatónak kell tekinteni.

 

Forrás: ado.hu

Csatolt állományok: