Üdvözöljük a

Meddig tart a próbaidő? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Meddig tart a próbaidő?

Szerző: Varga Erika | 2016. február 16.

Mikor kezdődik és mikor ér véget a próbaidő? Hogyan alakul az időtartama, ha meghosszabbítják a felek? Fontosak a számítási szabályok, hiszen próbaidőre hivatkozással indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondani csak a próbaidő tartama alatt lehet. 

A próbaidő kikötése a Munka Törvénykönyve szerint soha nem kötelező, mindig a felek megállapodására bízott kérdés. Ugyanígy a felek dönthetnek a próbaidő mértéke tekintetében is. Fontos, hogy a törvény nem tartalmaz általános próbaidő mértéket, ezért nem elegendő önmagában a próbaidő kikötéséről rendelkezni a munkaszerződésben, hanem mindig pontosan meg kell adni annak időtartamát is.

 

A törvény csak a maximális időtartamra vonatkozóan ad szabályt: nem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés a kiköthető leghosszabb próbaidőt hat hónapra növelheti. Fontos, hogy a kollektív szerződés csak a próbaidő tartamáról rendelkezhet, de mindig a munkavállaló munkaszerződésének kell tartalmaznia a próbaidőben való megállapodást. Arra nincs megkötés, hogy milyen munkakörökben, milyen végzettség, képzettség stb. esetén milyen hosszú időtartamban lehet megállapodni. Így ha a kollektív szerződés erre felhatalmazást ad, akár minden újonnan belépő munkavállaló munkaszerződésébe belefoglalható a hat hónapos próbaidő, függetlenül attól, hogy operátor lesz a gyártósor mellett, vagy csoportvezető az irodában. 

 

A próbaidő egyszer, a felek közös megegyezésével meghosszabbítható. Értelemszerűen a meghosszabbítás csak az eredetileg kikötött próbaidő tartama alatt történhet. A meghosszabbítás lényegében a munkaszerződés módosítása, ezért azt írásba kell foglalni. A felek egyoldalú meghosszabbítást nem köthetnek ki, és egynél többször akkor sem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha egyébként ezt közös megegyezéssel tennék. A próbaidő a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három hónapot. Ez akkor is így van, ha egyébként a kollektív szerződés eleve megengedi a három hónapot meghaladó próbaidő kikötését. 

 

A próbaidő kezdete a munkaviszony kezdete. Ez az az időpont, amikortól a felek gyakorolhatják a munkaszerződésből eredő jogaikat, illetve kötelesek lesznek teljesíteni a kötelezettségeket. A munkaviszony kezdetét a felek szabadon megállapíthatják a munkaszerződésben (pl. a munkaszerződés megkötését követő első hétfő, a következő hónap első napja, stb.). Ha erről a felek külön nem rendelkeztek, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A próbaidő tehát e naptól számítandó. 

 

A próbaidő jogi szempontból nem határidő, hanem időtartam, ezért számítására nem alkalmazhatók a határidő számítási szabályok. Ezért például nincs jelentősége, hogy az utolsó nap munkaszüneti napra, vagy heti pihenőnapra esik-e, a próbaidő mindenképpen az utolsó nap végén jár le. A próbaidő tartamának számítására tehát a naptár az irányadó. Például, a január 1-jén kezdődő munkaviszony esetén az egy hónapos próbaidő január 31-én jár le, függetlenül attól, hogy e nap az általános munkarend szerint idén heti pihenőnap (vasárnap).

 

A próbaidő lejártának pontos kiszámítása azért fontos, mert a próbaidő alatti, indokoláshoz nem kötött azonnali hatályú felmondás joghatályosan csak a próbaidő tartama alatt közölhető. Ezért egy-két napos tévedés a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét vonhatja maga után. 

 

A próbaidőhöz hasonló funkciót tölthet be az is, ha a felek először csak határozott idejű munkaszerződést kötnek egymással. Például a munkáltató az új munkatársakat egy éves határozott idejű szerződéssel foglalkoztatja, amely három hónapos próbaidővel indul. Az egy év lejártával azoknak ajánl határozatlan idejű szerződést, akikkel meg volt elégedve az első év tapasztalatai alapján. Ezzel a „kipróbálási” időszak jóval hosszabbra nyújtható, mint amit a törvény próbaidőként megenged. Ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a próbaidő lejárta után a határozott idejű munkaviszony egyoldalú felmondása nehezebb, csak szűkebb esetkörben lehetséges, mint határozatlan idő kikötése esetén. Ezért a csábító rugalmasság visszaüthet, ha a munkaviszony megszüntetése még a határozott idő lejárta előtt válna szükségessé.

 

forrás: ado.hu