Üdvözöljük a

Mikor kell a munkaköri alkalmassági vizsgálat? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Mikor kell a munkaköri alkalmassági vizsgálat?

Szerző: Varga Erika | 2016. január 5.

A munkáltató alapvető törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása. Ennek keretei között – egyebek mellett – a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kell biztosítania, a munkavállaló pedig köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat típusai

 

A munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait minden belföldön foglalkoztatott munkavállalóra és minden munkáltatóra alkalmazni kell, amely szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat (bizonyos körben a munkaköri alkalmassági vizsgálat mellőzésére sor kerülhet, például közfoglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás esetén).

 

A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja, hogy megállapítsa, egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált munkavállaló számára milyen igénybevételt jelent és képes-e annak megfelelni. Az elrendelésének okától és idejétől függően beszélhetünk előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálatról.

 

Kötelező az előzetes alkalmassági vizsgálat az alábbi esetekben:

  • a) a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. Azaz, a belépő új munkavállaló mindaddig nem foglalkoztatható, amíg az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésre nem került.
  • b) a munkakör, munkahely, illetőleg a munkakörülmények megváltozása esetén, ha a munkavállaló fizikai munkát végez, vagy fiatalkorú, illetve a nem fizikai munkások esetében is, ha a változás miatt a munkavállaló nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
  • c) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, vagy a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, továbbá, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;
  • d) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.

Az időszakos alkalmassági vizsgálatokat a jogalkotó három munkavállalói kör esetében teszi kötelezővé:

  • a) 18 évnél fiatalabb munkavállalók,
  • b) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók,
  • c) fokozott terheléssel, veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében

Az időszakos vizsgálatokat az első két csoport esetében évente, míg a harmadik csoport esetében akár évente több alkalommal is kell elvégezni.

 

A fentiekkel ellentétben a soron kívüli alkalmassági vizsgálatokra valamilyen előre nem várt, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén kell sort keríteni. A kiváltó okok egy része szubjektív jellegű, mérlegelésre lehetőséget adó esemény, így például a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozó az általa aláírt „Egészségügyi Nyilatkozatban” szereplő tüneteket észleli saját magán. Másik részük mérlegeléstől függetlenül soron kívüli vizsgálathoz vezető esemény, például 30 napot meghaladó keresőképtelenség, vagy a munkavégzés – nem egészségügyi okból történő – 6 hónapot meghaladó szünetelése.

 

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. Ilyen veszélyeztetésnek minősül – többek között – a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztását. A bírság mértéke 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet.

 

Terhességi vizsgálat a munkaköri alkalmasság részeként

 

Az 1992. évi Mt. tartalmazott egy tételes szabályt, amely kimondottan tiltotta, hogy a munkavállalót terhességi vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezzék, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság megállapítása érdekében, jogszabály alapján kerül sor.

 

A hatályos szabályozás ugyan már nem tartalmazza ezt a kitételt, de a személyiségi jogok védelme körében azonban általános jelleggel rendelkezik arról, hogy a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

 

Ezen túlmenően az anyaság védelméről szóló 183. számú ILO Egyezmény 9. cikke kimondja, hogy minden tagállamnak biztosítania kell, hogy az anyaság ne lehessen foglalkoztatási megkülönböztetés forrása.

 

Ennek keretein belül pedig tilos terhességi tesztet vagy ilyen tesztről igazolást kérni akkor, amikor egy nő foglalkoztatásra jelentkezik, kivéve, ha ezt a nemzeti jogszabályok megkövetelik olyan munka kapcsán, amely

  • a) a nemzeti jogszabályok értelmében tilos vagy korlátozandó terhes vagy szoptató anyák esetében, vagy
  • b) amely felismert vagy jelentős kockázatot jelent a nő vagy a gyermek egészségére.

A fentebb hivatkozott személyiségi jogok védelméről szóló szabályból, valamint az Egyezmény rendelkezéseiből – álláspontunk szerint – levezethető, hogy a tilalom továbbra is fennáll.

 

forrás: ado.hu