Üdvözöljük a

Milyen formában vállalkozzunk? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Milyen formában vállalkozzunk?

Szerző: Szücs Krisztina | 2014. szeptember 17.

Sokakat érdekel ez a kérdés és szeretnének minél több információt beszerezni a témáról. Milyen vállalkozási formát válasszak most induló tevékenységemhez? Az összehasonlításuk nagyon nehezen valósítható meg, mert a különböző adózási formák elemei eltérőek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény két adózási módot kínál az egyéni vállalkozók számára:

 

  -  a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, és

  -  az átalányadózást.

 

Az első módszernél nincs semmiféle korlát, de a második választására már bevételi korlátok (értékhatárok) vonatkoznak, igaz, hogy viszonylag magasak. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a pénztárkönyvben vezetett megkapott bevételei és kifizetett költségei különbségeként állapítja meg a nyereségét. A költségei között vállalkozói jövedelem kivétet is elszámolhat.

 

Az átalányadózó azonban a törvényben előírt diktált jövedelem alapján fizeti az adóját és egyéb közterheit. Általános esetben a bevételének 40%-a tekintendő jövedelemnek. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, - ez bevételi nyilvántartás, - továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az szja törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.

 

Mindkét adózási módszerre igaz, hogy havonta legalább a garantált bérminimum után be kell fizetni a járulékokat. Ez a szabály az átalányadósra is igaz, akinél a diktált jövedelem lenne a járulékalap, de ha ez nem éri el a minimumjárulék alapját, akkor ez utóbbit kell fizetni.

 

Minimumjárulék 2014-ben röviden: nyugdíjjárulék  : 11.800 Ft,   egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék: 15.045 Ft, szociális hozzájárulási adó 35.843 Ft; összesen:  62.688 Ft. (12 hónapra összesen: 752.256Ft).     

 

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó éves járulékterhe tehát 752.256 forint + a 16% személyi jövedelemadó.  (A nyugdíjasokra más szabály vonatkozik.)

 

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a nyereségét és az osztalékát is le kell adóznia (ha van). Az iparűzési adófizetési kötelezettséggel is számolni kell.

 

Összefoglalóan megállapítható, hogy évi 3 millió forint alatti várható/biztosítható bevétel alatt nem érdemes egyéni vállalkozást létrehozni. Természetesen még ez sem egyértelmű, hiszen átalányadózás esetén nagyon kedvező lehet a diktált 40%-os jövedelemhányad, ha a költségek részaránya ténylegesen csak 20-25% az előírt 60% helyett.

 

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), mely jelenleg 37% csak viszonylag magas bevétel mellett célszerű választani és csak akkor, ha áfás tevékenységet végzünk. A tevékenység sajátos jellegére tekintettel áfa mentes munkák végzése esetén nem ajánlott, mert az magas adókulcsba belekalkulálták az általános forgalmi adót és a nyereségadót (társasági adó, ill. a vállalkozói szja).

 

Az evás egyéni vállalkozó köteles, a betéti társaság, és közkereseti társaság választhatja a bevételi nyilvántartást vezetését, mely egyszerűsíti az adminisztrációt.

 

Főfoglalkozású vállalkozók esetén itt is fizetni kell az előbb említett minimumjárulékot. Többes jogviszony (máshol is biztosított), és nyugdíjas esetén mások a szabályok.

 

Egy tevékenységet kezdő betéti társaság vagy közkereseti társaság a társasági adó hatálya alatt nagyjából ugyanúgy köteles eljárni, mint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó. A különbség, hogy kettős könyvvitelt kell vezetnie és éves beszámolót készíteni. Választhatja azonban a mikro-gazdálkodói beszámolót is, bár ennek hátrányai is lehetnek a későbbiekben.

 

Kezdőknek évi 6 millió forint bevételig érdemes a KATÁT választani, és az általános forgalmi adóban az alanyi mentesség választását. Ezzel az induló áraikat is alacsonyabban tarthatják, mint más adózási formáknál.

 

Ez az adózási forma is bevételi nyilvántartást igényel. A főfoglalkozású KATÁS vállalkozó évi 600.000 forint tételes adót fizet 6 millió forintig, ami a többi adózási módnál olcsóbb. Az viszont igaz, hogy ha kevés a bevétel, akkor is ennyit kell fizetni. A többes jogviszonyosnak és a nyugdíjas vállalkozónak évi 300.000 forint a kötelezettsége.

 

A kezdést követő egy-két év után, ha már vannak gazdálkodási adatok és tapasztalat, akkor célszerű áttérni másik adózási formára.

 

Forrás: ado.hu