Üdvözöljük a

Mit kell tudni a fejlesztési tartalékról? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Mit kell tudni a fejlesztési tartalékról?

Szerző: Sörös Dávid | 2017. április 3.

A fejlesztési tartalék képzésére már több mint tíz éve lehetőség van, mégis a mai napig számtalan kérdés merül fel a szabály alkalmazásával kapcsolatban.

A fejlesztési tartalék – tartalma szerint – a későbbi években megvalósítani tervezett beruházás fedezetére, annak megvalósítása előtt képzett összeg, amely a képzéskor csökkenti az adóalapot. Máshonnan közelítve a fejlesztési tartalék előrehozott, gyorsított értékcsökkenési leírás.

 

Ki nem képezhet fejlesztési tartalékot?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (Tao) előírása alapján nem képezhet fejlesztési tartalékot

  • az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
  • az iskolaszövetkezet,
  • a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet,
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a vízitársulat.

Hogyan működik?

Fejlesztési tartalék a Tao előírása alapján az adózás előtti eredmény 50 százalékának, legfeljebb 500 millió forintnak megfelelő összeg lehet, amely a képzés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. E feltétel alapján le kell szögezni, hogy nem képezhető fejlesztési tartalék, ha az adózás előtti eredmény nulla vagy negatív.

A képzés a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény (Szt.) szerint történik az eredménytartalékból, a vállalkozó saját elhatározásból lekötött, saját célt szolgáló forrás címen. A lekötött tartalékot mindaddig, de legfeljebb a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig ki kell mutatni a mérlegben, amíg   a Tao törvényben előírt beruházást nem számol el a vállalkozás. A képzés akkor is lehetséges, ha az eredménytartalék a képzés következtében negatívvá válik, vagy a már eleve negatív eredménytartalék negatívuma tovább nő. Ebből következően a jogelőd nélkül alakult és eredménytartalékkal még nem rendelkező vállalkozás már az alakulás évében képezhet fejlesztési tartalékot. Ha a fejlesztési tartalék nincs kimutatva a képzés adóévében lekötött tartalékként, akkor nem vehető figyelembe adózás előtti eredménycsökkentésként.

 

A Tao törvény szerint a lekötött tartalék akkor oldható fel (az eredménytartalék javára történő elszámolással), ha a vállalkozás beruházást valósít meg. A figyelembe vehető beruházás azonban nem lehet

  • nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz miatt elszámolt beruházás,
  • térítés nélkül átvett eszköz,
  • olyan tárgyi eszköz, amelyre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például telek, fölterület), kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben lehet – adófizetési kötelezettség nélkül – feloldani. Ez azt is jelenti, hogy a képzés adóévben megvalósított beruházásra a fejlesztési tartalék nem használható fel.

 

Meg kell fizetni a lekötés adóévében érvényes adómértékkel a társasági adót és fel kell számítani késedelmi pótlékot, ha a lekötött tartalék feloldása

  • nem történik meg – azaz beruházás nem valósul meg – a képzés adóévet követő negyedik adóév utolsó napjáig, vagy
  • nem történik meg a feloldás a vállalkozás négy adóéven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés adóévének utolsó napjáig, vagy
  • a nélkül történik meg a lekötött tartalék feloldása, hogy a Tao törvényben előírtnak megfelelő beruházást valósított volna meg a vállalkozás.

Ha az adófizetési kötelezettség a 2016. adóévben merül fel, akkor az alkalmazandó adómérték 10 százalék.

 

A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani. Például, ha egy naptári évvel azonos adóévet alkalmazó adózónál a fejlesztési tartalék képzése 2012-ben történt, de az 2016. mérlegfordulónapjáig nem történt olyan beruházás, amelynek alapján a feloldásra sor kerülhetett volna, akkor a késedelmi pótlékos 2013 június 1-jétől 2016. december 31-éig kell felszámítani a Tao előírása alapján.

 

Az adó és a késedelmi pótlék megfizetésének esedékessége

  • a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napja, illetve
  • a feloldást követő 30 nap.

Az adót és a késedelmi pótlékot az ezt követően esedékes társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A fejlesztési tartalék jogszerű felhasználásával beszerzett eszköz értékesítése, nyilvántartásból történő kikerülése a könyv szerinti és a számított nyilvántartási értékhez kapcsolódó korrekciókat vonja csak maga után. A Tao nem tiltja a beszerzett, előállított tárgyi eszköznek a nyilvántartásból történő kivezetését, tekintettel arra, hogy – mint említettem – a fejlesztési tartalék előre hozott értékcsökkenési leírás.

 

 

Értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás a fejlesztési tartalék felhasználásával megvalósított tárgyi eszköz alapján

 

A fejlesztési tartalék felhasználásával megvalósított tárgyi eszköz után az üzembe helyezéstől lehet értékcsökkenést, illetve adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírást elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenést a Szt. előírása szerint a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre vetítve, a választott módszer szerint meghatározva kell elszámolni az eredmény terhére, amellyel növelni kell az adóalapot. Az üzembe helyezett tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke azonban az üzembe helyezés időpontjával nem tartalmazhatja a fejlesztési tartalékból fedezett összeget. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési tartalékból felhasznált rész elszámolt értékcsökkenési leírásnak minősül (azaz azzal már az üzembe helyezést követően nem csökkenthető az adóalap).

 

A Tao előírása szerint azonban az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható

 

 

Az eredmény önellenőrzése

 

Ha a fejlesztési tartalék-képzés adóévnek eredményét a vállalkozás utóbb önellenőrzi, annak a következő hatása lehet:

 

Ha csökken az önellenőrzés következtében az adózás előtti eredmény, és az adózó eredetileg az eredmény 50 százalékának megfelelő összegű fejlesztési tartalékot képzett, akkor módosítania kell a képzett összeget és a képzés adóévének adókötelezettségét, továbbá – ha felhasználás is történt – akkor a következő adóévek adókötelezettségét is. Ekkor a lekötött „jogosulatlannak” minősülő része adófizetés nélkül feloldható.

 

Ha nő az önellenőrzés következtében az adózás előtti eredmény, akkor a többlet eredmény alapján (annak 50 százalékáig) fejlesztési tartalék csak akkor képezhető, ha a képzés évében a fejlesztési tartaléknál nagyobb összegű lekötött tartalékot képzett az adózó és az fedezetet nyújtja a többletre. 

 

Forrás: vallalkozo.info