Munkáltatói eszközök a munkavállaló mulasztásakor

Szerző: Varga Erika | 2016. szeptember 6.

A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Az ilyen kötelezettségek megszegése esetén a munkáltató az eset súlyától függően több megoldás közül is választhat, melyeket összefoglalóan munkáltatói intézkedésnek hívunk. 

Ezekkel az intézkedésekkel vagy pozitív változásra ösztönzi a munkáltató a munkavállalót, vagy szankcionálja az adott mulasztást ill. kötelezettségszegést, vagy esetleg megválik a munkavállalótól.

 

A munkavállaló mulasztásának vagy kötelezettségszegésének legenyhébb következményeként a munkáltató szóbeli figyelmeztetésben részesítheti a munkavállalót. Ennek a kellemetlenségen túl egyéb konkrét jogi következménye nincs. Ennél komolyabban kell venni a munkáltató írásbeli figyelmeztetését, amellyel kapcsolatban a munkavállaló – amennyiben az abban foglaltakat sérelmezi, vitatja – bírósághoz is fordulhat. A közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy három írásbeli figyelmeztetés után fel lehet mondani a munkavállalónak, ilyen szabály nincs. Az azonban igaz, hogy a korábbi figyelmeztetések egy felmondás jogellenessége miatt indított perben elősegíthetik a felmondási indok alátámasztását, és így a bíró számára a helyzet értékelését, megítélését. 

 

Ha egy konkrét okra hivatkozva a munkáltató írásbeli figyelmeztetést adott át a munkavállaló részére, akkor ugyanezen okra vonatkozó indokolással nem adhat át később számára felmondást. Ugyanazon ügy miatt a munkavállaló kétszeres büntetése, az ilyen - korábbi figyelmeztetésben szereplővel azonos - indokra alapított felmondás jogellenes lesz. Annak természetesen nincs akadálya, hogy például egy késés miatt már figyelmeztetett munkavállalót a figyelmeztetést követő újabb késésére hivatkozással elbocsásson a munkáltató. Tehát hasonló, de új, ill. ismétlődő indokkal jogszerű lehet a felmondás. 

 

A figyelmeztetés közlésére nincs ugyan törvény által előírt határidő, célját azonban csak akkor éri el – és a jóhiszemű joggyakorlás elvének is az felel meg – ha ez a kötelezettségszegést követően minél hamarabb megtörténik.

 

A munkáltatói elégedetlenség kifejezésének fokozatai 

 

Amennyiben a munkáltató a figyelmeztetést túl enyhe, esetleg hatástalan eszköznek tartaná, megválni azonban (még) nem akar - vagy nem tud - a munkavállalótól, lehetősége van arra, hogy köztes megoldásként fegyelmi intézkedést alkalmazzon a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése következményeként. A fegyelmi intézkedés megelőző, “nevelő” célzattal történik annak érdekében, hogy a munkavállalókat visszatartsa újabb fegyelmi vétségek elkövetésétől, és szabálykövetésre, érettebb felelősségvállalásra ösztönözze őket, anélkül, hogy a munkaviszonyukat megszüntetné. 

 

 Fegyelmi intézkedés kiszabására a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén akkor van lehetőség, ha ennek lehetőségét és feltételeit a felek közötti munkaszerződés, vagy a kollektív szerződés illetve az üzemi megállapodás tartalmazza. Amennyiben ezek egyike sem teremti meg a fegyelmi eljárás lehetőségét, önmagában a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján nincs lehetőség fegyelmi intézkedés alkalmazására. 

 

A fegyelmi eljárás célja a munkavállaló fegyelmi vétségének gyanúja esetén a tények tisztázása illetve indokolt esetben a fegyelmi intézkedés kiszabása. A fegyelmi intézkedés bevezetése esetén a fegyelmi eljárás megindításának lehetőségét, részletes szabályait, és az ennek eredményeként alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket a felek jellemzően külön szabályzatban határozzák meg. A fegyelmi szabályzatban eljárási határidők is rögzíthetők, amelyek hosszára az Mt. nem ad iránymutatást, a gyakorlat alapján érdemes azonban ezeket a határidőket úgy meghatározni, hogy legkésőbb egy 30 napos időtartam alatt a teljes eljárás befejeződhessen. 

 

Fegyelmi intézkedés keretében hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. Akár vagyoni hátrányt okozó szankció is kiszabható, ez azonban összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét, és nem szolgáltathat alapot személyi alapbérből történő levonáshoz! Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.

 

Forrás: ado.hu