Munkáltatói lakáshitel támogatás 1.

Szerző: Varga Erika | 2014. április 24.

Nagy érdeklődéssel várta sok munkáltató és munkavállaló az adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás gyakorlati alkalmazását segítő jogszabály megjelenését. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2014. február végétől úgy rendelkezik, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendelete szabályozza a támogatás megvalósításának, bizonylatolásának részleteit. 2014. 04. 04-től hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat és ezzel megindulhat a hiteltörlesztési támogatások nyújtása.

 

 

A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályai 2014. január 1-jétől

 

2014. január 1-jétől változott az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma, módosult a személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja. A korábbi szabályok - változatlanságuk mellett - kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással. A módosítással a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás adómentességének feltételei változtak meg, és ezzel lehetővé vált, hogy a munkáltató adómentes támogatást adjon munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakás célú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is.

 

Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, ha a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

 

Az adómentes lakáscélú támogatás meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújtható, a méltányolható lakásigényre illetve a lakás értékére vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat.

 

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:

  • a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
  • b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
  • c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

 

A lakásigényhez rendelt árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az építési átlagköltségek alapján határozza meg, és közzéteszi a Magyar Közlönyben, amely az ingatlanárak szempontjából különbséget tesz fővárosi és vidéki ingatlanok között.

 

 

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet

 

Az NGM rendelet 2014. 04. 04-től hatályos, és tartalmazza azokat a részletszabályokat, melyek lehetővé teszik a támogatások nyújtásának megindulását. A rendelet rögzíti, hogy a támogatás adómentességének feltételeit a munkáltatónak kell vizsgálni. A munkavállalónak a saját lakásával kapcsolatos körülményeket okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni a munkáltatója felé.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár által kiállított igazolás, másrészt a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják.

 

A magánszemély saját lakásának minősül az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír.

 

 

A dokumentációk átadásának határideje

 

A rendelet rugalmasságot biztosít a dokumentációk beszerzésére. A munkavállaló az előírt okiratokat, nyilatkozatokat köteles a munkáltatónak átadni:

  • a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig,
  • lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig,
  • lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.

A munkáltató saját döntése alapján ezt a határidőt meghosszabbíthatja a követő év május 31-ig, illetve lakás építése, építtetés, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig.

 

Ebben az időpontban fog majd az is eldőlni, hogy a juttatás adómentes lesz, vagy 20 százalékkal növelt összegben jövedelemként adózik. A támogatásra való jogosultság elbírálásához azonban korábban is kérheti a dokumentumokat a munkáltató. Sőt, a munkáltatónak az az érdeke, hogy a szükséges dokumentációk beszerzéséről időben gondoskodjon. Egyébként is problémát jelenthetne az év közben megszűnő munkaviszony esetén a dokumentumok utólagos beszerzése, hiszen ebben az esetben is az előbbi időpontok érvényesek a dokumentációk átadására.

 

forrás: munkajog.hu