Üdvözöljük a

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2. | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2.

Szerző: Varga Erika | 2014. április 24.

Cikkünk második részében a munkáltató által beszerzendő dokumentumokról és az ezek hiányában keletkező szankciókról nyújtunk tájékoztatást.

Az adómentes támogatáshoz szükséges dokumentumok

 

Lakásvásárlásnál az érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.

  • Lakásépítésnél, bővítésnél a jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáskorszerűsítésnél a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla szükséges, amely a folyósítást megelőző 6 hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez a hitelszerződés szükséges, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, pl. folyószámla-kivonat, amely a folyósítás évére vonatkozhat.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősül a Hpt. tv. szerinti lakáscélú hitel, az olyan hitelszerződés, amelyből megállapítható, hogy az Szja tv. 1. melléklet 9.3.1. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vették fel, vagy az olyan hitelszerződés, amelyet hitel visszafizetése céljából vettek fel.

 

 

A méltányolható lakásigény vizsgálata

 

A méltányolható lakásigény feltétele a támogatás folyósítása évének első napjától a dokumentumok átadására előírt időpontig bármely napra vizsgálható, de a több részletben történő folyósítás esetén elegendő az első alkalommal. Ha hitelintézet/kincstár vagy a munkáltató korábban már vizsgálta a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti feltételeket a méltányolható lakásigényre vonatkozóan, és megállapításra került azok teljesülése, akkor az erről szóló dokumentum másolata is megfelelő, nem kell újra vizsgálni a feltételek meglétét az adott állapot szerint.

 A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

 

 

A támogatás adómentességi mértékének vizsgálata

 

A támogatás összegének és a vételárnak, illetve az építési költségnek max.  30 százalékos arányának vizsgálata is fontos, amit a lakásvásárlás és lakáscélú célú hitel esetén az érvényes szerződéssel, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés és ilyen célú hitel esetén az összeg felhasználását is igazoló okiratokkal vagy a költségvetéssel kell igazolni. Hiteltörlesztés vagy hitel visszafizetés támogatása esetén a hitelszerződés is elfogadható, amennyiben az tartalmazza a vételárra vagy építési költségre vonatkozó adatot.

 

 

Korábbi támogatás összegének vizsgálata

 

A munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy a folyósítás évében vagy az azt megelőző 4 évben más munkáltató adott-e már adómentes lakástámogatást az érintett munkavállalónak. Ezt a munkavállaló erre vonatkozó nyilatkozatának bekérésével biztosíthatja a támogatást nyújtó munkáltató, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. éviXCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás igazolja. Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni.

 

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy - különösen a magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

 

 

Hová utalható a munkáltatói támogatás?

 

A munkáltató a támogatás összegét

  • a munkavállalónak a hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára,
  • vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára utalhatja.

A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az átutalás célja. Ezen kívül a támogatásban részesülők nevéről és adóazonosítójáról is nyilatkozni kell.

 

A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár igazolást állít ki a munkáltató részére támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig.

 

Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának a számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató az adatait a hitelintézet részére átadja.  A magánszemély a nyilatkozatában

  • a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,
  • b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy
  • c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját

jelölheti meg.

 

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

 

A hitelintézet, illetve a kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a korábbiak szerint továbbra is fennáll a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé.

 

 

Szankciók az adómentességet igazoló dokumentumok hiánya esetén

 

Ha az előírt határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, dokumentumokkal, nyilatkozatokkal, a támogatás 20 százalékkal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A jövedelem megszerzésének időpontja folyósítás évét követő év május 31-e.

 

Ha a munkáltató az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit nem tudja a szükséges dokumentumokkal igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan meg kell fizetni mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. Így a munkáltatónak érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni az adómentes támogatás előírt feltételeinek vizsgálata és dokumentálása terén.

 

forrás: munkajog.hu