Üdvözöljük a

Nyitás az Európai Unión kívüli piacok felé - Uniós támogatási eszközök a KKV-k részére | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Nyitás az Európai Unión kívüli piacok felé - Uniós támogatási eszközök a KKV-k részére

Szerző: Hendinger Anita | 2014. május 28.

A gyorsan fejlődő harmadik országok felvevőpiacai felbecsülhetetlen üzleti lehetőséget jelentenek az európai cégek számára, és mégis, az európai KKV-k csupán 13 százaléka exportál Európán kívüli piacokra.

2011 novemberében az Európai Bizottság elfogadta a „Kisvállalkozások, nagyvilág – a KKV-k globális érvényesülését segítő új partnerség” című közleményét, amelynek célja, hogy koherens uniós stratégiát határozzon meg a vállalkozástámogatási szolgáltatások hatékonyabbá tételére, ezzel segítve az európai KKV-kat abban, hogy világszerte megragadják az üzleti lehetőségeket.

 

Alábbi összefoglalónkban áttekintést nyújtunk a nemzetköziesítést érintő uniós kezdeményezésekről (helpdesk, uniós pályázati kiírások, nemzetköziesítési koordinációs platform), következő számunkban pedig a harmadik országokban működő nemzetköziesítést támogató intézményeket és programokat mutatjuk be (európai üzleti központok bővülő sora, „missziók a növekedésért”, európai üzleti szervetek hálózata).

 

Az európai vállalkozások harmadik országbeli piacra jutását, a KKV-k kereskedelmi és üzleti lehetőségeinek javítását 2014. január 1-jétől egy új uniós eszköz, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz (PI) segíti. Ez a korábbi, az iparosodott országokkal folytatott együttműködést szabályozó eszköz (ICI) helyét veszi át. A Partnerségi Eszköz újdonsága, hogy kiszélesíti a földrajzi fókuszt, és nemcsak az iparosodott és egyéb magas jövedelmű országokkal, de a feltörekvő gazdaságokkal való együttműködést is lehetővé teszi. A programok végrehajtásáért a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) felel, amely 2011-ben jött létre.

A Partnerségi Eszközre vonatkozó éves munkaprogram még nem jelent meg, várhatóan csak 2014 decemberére készül el. A hétéves programperiódusban 950 millió euró lesz elérhető ennek az eszköznek a keretében, amelynek 30 százalékát kifejezetten a vállalkozások piacra jutását támogató programokra allokálják.

 

A COSME program Piaci hozzáférés” prioritása alatt kerülnek támogatásra a vállalkozások nemzetköziesítését támogató tevékenységek. A hét évre elérhető költségvetés 61 millió euró, ami a teljes költségvetés 23 százaléka. A 2014-es munkaprogram a következő területeken irányoz előtámogatást: EEN hálózat fejlesztése, Your Europe Business Portál, IPR Helpdesk-ek további fejlesztése, KKV nemzetköziesítési portál, ipari együttműködés, EU-Japán központ az ipari együttműködés előmozdításáért.

 

Az Európai Bizottság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klaszterek közötti együttműködések támogatására, a COSME ezt a területet is támogatja („Cluster Go International”, Cluster Excellence Programme). Ennek köszönhetően nem csupán az egyéni cégek szintjén, hanem „a vállalkozások tömege” szintjén is támogatásra kerülnek a nemzetköziesítési törekvések.

 

Az Európai Unió új kutatás-fejlesztési programjában, a H2020-ban újdonság, hogy lehetőség van a harmadik országbeli partnerek bevonására (finanszírozásra is jogosultak), ami új utakat nyithat meg a nemzetközi együttműködésekben.

 

Nemzetköziesítési Koordinációs Platform

 

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) 2011-ben javaslatot tett az Európai Bizottság felé egy nemzetköziesítési koordinációs platform létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy fórumot biztosítson az uniós és nemzeti szintű nemzetköziesítési törekvések összehangolására és egy átfogó nemzetköziesítési stratégia kidolgozására. Az Eurochambres javaslatát felkarolta az Európai Bizottság Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatósága (DG DEVCO), és jelenleg folyik a platform részleteinek kidolgozása.

 

KKV nemzetköziesítési portál

 

A COSME program finanszírozásával jön létre a KKV nemzetköziesítési portál, melynek célja, hogy egy helyen összesítse a létező összes exporttevékenységet támogató uniós, nemzeti, regionális szolgáltató elérhetőségeit. Egy külpiacra lépni kívánó cég a portál segítségével egyszerűen feltérképezheti, hogy mely országban milyen támogató szolgáltatások érhetőek el. A portál technikailag kész, de még nem működőképes, mivel az adatok feltöltés alatt állnak (eddig a szolgáltatók csupán 30 százaléka tette elérhetővé adatait).

A portál hatékonyságát sok kritika éri és több nemzeti kereskedelmi és iparkamara - főként azon tagállamoké, ahol ehhez hasonló szolgáltatás nemzeti szinten már zökkenőmentesen működik - megkérdőjelezi hasznosságát. Alapvető probléma, hogy a portál teszt-verziójára már felvitt adatok helytelenek, nem felelnek meg a valóságnak, így félrevezető lehet. Nyitott kérdés marad továbbá, hogy hogyan lehetne biztosítani az adatbázis rendszeres frissítését, tudván, hogy nemzeti szinten is elégtelen a humán erőforrás egy ilyen feladatkörre. A portál hamarosan itt lesz elérhető: https://webgate.ec.europa.eu/smeip/

 

 

A kínai, az ASEAN és a MERCOSUR térség piacaira exportáló cégeknek hasznos segítséget jelenthet a szellemi tulajdonjogok területén felvilágosítást nyújtó online Helpdesk-ek. Céljuk, hogy felhívják a vállalkozások figyelmét a szellemi tulajdonjogok védelmének lehetőségeire és fontosságára. A Kínai KKV Helpdesk mintájára 2014. január 7-én indult a Mercosur IPR Helpdesk az Európai Bizottság finanszírozásával. A Helpdesk a Mercosur térségben (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Venezuela), valamint Chilében működő vállalkozások részére nyújt díjmentes tanácsadói és képzési szolgáltatásokat.

 

Az Eurochambres jelenleg két felmérést is készít a kamarák nemzeköziesítési tevékenységeire vonatkozóan. Célja a kamarák prioritásainak beazonosítása, valamint olyan statisztikai adatokat begyűjtése, melyek számszerűen szemléltethetik a kamarai hálózat szolgáltatásait és tevékenységeit a nemzetköziesítés területén.

 

Eddig anyagunkban az exportálni kívánó cégek számára elérhető uniós eszközökről és pályázatokról nyújtottunk áttekintő tájékoztatást (naprakész információs portál, nemzetköziesítési koordinációs platform, export adatbázis), alábbi összefoglalónkban pedig a harmadik országokban működő nemzetköziesítést támogató szolgáltatásokat mutatjuk be (európai üzleti központok bővülő sora, „missziók a növekedésért”, európai üzleti szervetek hálózata).

 

Az Európai Bizottság stratégiai prioritásai között szerepel a kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésének elősegítése. Ennek tükrében kezdődött el 2011-ben a „Misszió a növekedésért” program. A rendezvénysorozat célja, hogy segítse az európai kis- és középvállalkozások a megjelenésben olyan még kiaknázatlan piaci potenciállal rendelkező országokban, mint például Oroszország, Brazília, Kína, vagy India. A kezdeményezés az uniós üzleti világ képviselői és az Európai Unión kívüli országok hatóságai és üzletemberi számára biztosít kapcsolatteremtési lehetőségeket, melyek révén előremutató együttműködés bontakozhat ki közöttük. Az európai vállalatok számára előnyökkel jár, hogy könnyebben tudnak piacra jutni az Unión kívüli országokban, a helyi gazdasági szereplők és hatóságok pedig konkrét lehetőséget kapnak arra, hogy külföldi tőkét csalogassanak be az országba. Az első üzleti delegáció 2011-ben utazott ki Brazíliába. A résztvevők többsége, 43 százaléka nagyvállalkozás, 36 százaléka KKV és a fennmaradó részük vállalkozói érdekeket képviselő szervezetek. Az Európai Bizottság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klaszterek bevonására, ebben látja a lehetőséget arra, hogy ne csupán az egyéni cégek szintjén, hanem „a vállalkozások tömege” szintjén támogassa a nemzetköziesítési törekvéseket. A missziók így nagyobb hatást érhetnének el. A következő üzleti delegációt 2014. június 12. és 14. között szervezik Panamába, Argentínába és Paraguayba, 2014. június 24. és 26. között pedig egy nyomon követő, második látogatásra kerül sor Izraelbe.

 

Ázsiában működő üzleti központok és az EU Business Avenues Program

 

Indiában 2009-ben nyílt uniós támogatással az első KKV-kat támogató üzleti központ, majd ezt követték a kínai, thai és indonéz központok. A KKV központok küldetése, hogy támogassák az ázsiai piacra való belépést az európai vállalkozások számára, tanácsokkal és képzésekkel lássák el a cégeket a helyi piac működéséről és a helyi kultúráról, segítséget nyújtsanak a vállalkozás indításában, üzlethelység bérlésében, valamint a potenciális partnerek közötti kapcsolatok kiépítésében.

 

Az Európai Üzleti és Technológiai Központ Indiában

(European Business and Technology Centre/EBTC)

 

2013 novemberében ünnepelte 5. születésnapját, működése rendkívül sikeres. Az EBTC-t az európai kereskedelmi és iparkamarákat tömörítő Eurochambres koordinálja és menedzseli uniós finanszírozással.

 

Küldetése, hogy támogassa az indiai piacra való belépést az európai vállalkozások számára olyan nagy versenyelőnyt biztosító területeken, mint a biotechnológia, az energia, a környezet és a közlekedés. Központi irodájuk Újdelhiben, három regionális irodájuk pedig Mumbaiban,

 

Bangalor-ban és Kalkuttában található. 2013 januárja óta az indiai EBTC Központ része az Enterprise Europe Network hálózatnak is. Eddig 12 zászlóshajó kiutazást, 9 fókuszált delegációt és több mint 300 kisebb kiutazást szervezett az EBTC 24 tagállam bevonásával.

 

A 2011-ben indult Kínai EU KKV-Központ (Peking) szolgáltatásait isnagyra értékelik a kiutazó cégek. A kínai piacot jól ismerő szakértőkgyakorlati tanácsokkal és információkkal segítik az üzletembereket azüzletfejlesztés, a megfelelési előírások, jogi környezet, emberierőforrások és képzés területén, így tanácsot adhatnak példáulvállalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyi munkaerővelmegkötött munkaszerződésről is. A KKV Központ szolgáltatásai többmódon is igénybe vehetőek. A Központ számára kialakított internetesportálon keresztül tartalmas dokumentációs könyvtár érhető el, ahonlapról adatbázisok, tanulmányok, jelentések és útmutatóktölthetőek le. Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatásitevékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmentesenhasználatba vehetik a pekingi Központban rendelkezésre állómunkaasztalokat („Hot-desking” szolgáltatás). A vállalkozó eldöntheti,hogy mennyi ideig tart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimumegy óra, maximum egy hónap), ez idő alatt rendelkezésére állnak a Központ irodaeszközei, könyvtára, és konferenciaterme is. A Központban való tartózkodás során közvetlen kapcsolatba léphet azott dolgozó szakértőkkel és tanácsadókkal.

 

A Kínai KKV-Központ működtetésére szóló szerződés 2013 októberében lejárt, a pekingi EU KKV Központ második fázisára jelenleg zajlik a pályáztatás. A pályázatra a projektet jelenleg működtető konzorcium is beadta javaslatát, és nagy valószínűséggel kiválasztásra is kerül. A vezető partner a kínai-brit bilaterális kamara (China-Britain Business Council) lesz. A projekt második szakasza várhatóan 2014 júliusában kezdődhet meg. A szolgáltatások és a tartalom lényegében változatlan marad, jelentős változás ugyanakkor, hogy egyes szolgáltatások fizetősek lesznek majd.

 

A Thaiföldön (Bangkok) 2012 óta működő EU-ASEAN Üzleti Központ (EABC) az előzőeknél kevésbé sikeres. Ennek oka, hogy a konkrét vállalkozástámogató szolgáltatások helyett kizárólag a szakpolitikai fejlesztésekre került a hangsúly (lobbi, szektor-specifikus állásfoglalások). Indonéziában, Dzsakartában 2013 novemberében indult az EU-Indonézia Üzleti Hálózat (EU Indonesian Business Network/EIBN) 5 éves időtartamra. Ebben az esetben nem hoztak létre „fizikai” központot, hanem a Dzsakartában már jelen lévő bilaterális kamarák (német, holland, francia, olasz) hálózatának szakértelmére épül. Hamarosan a weboldala is elérhető lesz. További intézmények megnyitása várható más ázsiai országokban is, úgy mint Vietnámban, Malajziában, a Fülöpszigeteken és Mianmarban. Szintén a cégek délkelet-ázsiai terjeszkedést (Szingapúr, Vietnám és Malajzia) támogatja az Európai Unió új programja, az „EU Business Avenues”. A program két szektorra fókuszál: tiszta technológiák (megújuló energia, energiahatékonyság) és beltéri design (beltéri világítás, kis bútorok, tapéta, szőnyeg, függöny, dekorációs elemek, fürdőszobai kiegészítők). 2014-ben a tiszta technológia területén indul három „misszió”, az első 2014. október 27. és 31. között lesz. Jelentkezni 2014. június 26-ig lehet az üzleti delegációba. A résztvevő cégek részletes ismeretekre tehetnek szert a délkelet-ázsiai piacokról, lehetőséget kapnak a hálózatépítésre, a célpiacok szereplőinek megismerésére és pénzügyi támogatásban is részesülnek (szállásköltségek egy részének megtérítése, kiállítási felület rendelkezésre bocsátása stb.).

I

Új terület: a Perzsa-Öböl Menti Térség

 

A Perzsa-öböl országaival (Bahrain, Kuwait, Qatar, UEA, Saudi Arabia, Oman) még viszonylag kevés az üzleti együttműködés, az első hivatalos üzleti delegáció idén tett látogatást Abu Dhabiba.

Az Európai Bizottság ajánlattételi felhívás keretében (“EU-GCC Trade & Business Cooperation Facility”.) ösztönözné az uniós gazdasági érdekeltséget a térségben. Az Eurochambres ennek keretében hosszabbítaná meg a jelenlegi EU-GCC Invest projektjét, amelynek célja – a Understanding China programhoz hasonlóan- a térség sajátosságainak ismertetése lenne.

 

Latin-Amerika

 

Latin-Amerikában 2009-től 2012-ig futott az Al-Invest IV program. A program célja a latin-amerikai KKV-k nemzetközivé válásának támogatása volt az európai és latin-amerikai piaci szereplők hálózatának segítségével. A két térség aktív együttműködésén keresztül találkozókat szerveztek az azonos ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére. A résztvevők saját üzleti profiljuk és termékeik alapján kifejezetten a részükre szervezett személyes találkozókból álló programokon vehettek részt. 2014-től új program, az ELAN (European and Latin American Business Services and Innovation Network) keretében lesz lehetséges a latin-amerikai KKV-k nemzetközivé válásának támogatása. Az ELAN öt országra fókuszál: Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru.

 

Keleti térség - East Invest I és East Invest II

 

Az EAST-INVEST uniós finanszírozású és Eurochambres által koordinált program célja a keleti térség (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia) gazdasági fejlődésének elősegítése, illetve a régió üzleti környezetének javítása az EU és a szomszédos keleti országok közötti kapcsolatok kiépítésén keresztül. A projekt 2010 novembere és 2013 októbere között került megvalósításra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja a projekt konzorciumának. Az East Invest program további három évvel meghosszabbításra kerül East Invest II név alatt (várhatóan 2014 júliusában indul), de ezzel párhuzamosan az East Invest I is tovább fut, mivel maradt pénz a program költségvetésében. Az East Invest I fennmaradó költségvetését (kb. 1,5 millió euró) b2b rendezvényekre fordítaná az Európai Bizottság, mivel ez az a tevékenység, ami a legkevésbé valósult meg a projekt végrehajtása alatt.

 

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kamarai hálózat igényeinek megfelelően formálja, befolyásolja az Európai Bizottság nemzetköziesítési terveit és kezdeményezéseit.

 

 

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet