Üdvözöljük a

Osztalék utáni adót kiváltó adó a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATÁT) választó adóalanyok esetén/cikksorozat 2. rész/ | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Osztalék utáni adót kiváltó adó a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATÁT) választó adóalanyok esetén/cikksorozat 2. rész/

Szerző: Szücs Krisztina | 2013. május 3.

Az a KKT, Bt, vagy egyéni cég, amely először választja a KATÁT, és a választását megelőző években kizárólag a társasági adó alanya volt, a törvény (Katv. 26. §. 2. bekezdés) szerint a következőképpen állapítja meg a társasági adót kiváltó adó összegét.

  1. a számítás a mérlegből vett adatokon alapul:(eredménytartalék+saját elhatározásból lekötött tartalék+mérleg szerinti eredmény+jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség)-(nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak +tárgyi eszközök könyv szerinti értéke). Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését nem vesszük figyelembe a számításnál.
  2. egyszerűsített mérleg esetén:(eredménytartalék+saját elhatározásból lekötött tartalék+mérleg szerinti eredmény+tartalék+jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség)-(nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak +tárgyi eszközök könyv szerinti értéke).

 

Az így kapott érték 16%-a az osztalék utáni adót kiváltó adó. Ezt az adót az adózó az üzleti évre vonatkozóan a társaságiadó-bevallásában vagy az EVA-bevallásában elkülönítetten bevallja, és három egyenlő részben befizeti. A befizetések határideje: első: a társasági adó bevallás, illetve az EVA bevallás benyújtásának időpontja, a második és harmadik: az üzleti évet követő két adóév (de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év febr. 25-ig) febr. 25-e.

 

 

Forrás: 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról