Üdvözöljük a

Pénzügyi tranzakciós illeték | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Pénzügyi tranzakciós illeték

Szerző: Sörös Dávid | 2013. augusztus 6.

2013. január 1-én lépett hatályba a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény. A megjelenését követő néhány hónap alatt ezt a törvényt módosította már a 2012. évi CLXXVIII. törvény, a 2012. évi CCVIII. törvény, a 2013. évi XXXVII. törvény, a 2013. évi CIII. törvény, valamint a 2013. évi CXXIII. törvény.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. Ennek ellenére a banki kapcsolattal rendelkező magánszemélyek és a vállalkozások viselik a többletköltséget.

 

Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás. A törvény 3.§-ában egy hosszú felsorolás szerepel ezekről a szolgáltatásokról.

 

A pénzügyi tranzakciós illeték uniós harmonizáció nélküli bevezetésének általános hatásával kapcsolatosan az Európai Központi Bank (CON/2012/59) véleményében kifejti, hogy az illeték ilyen módon történő bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is. Továbbá felhívta a figyelmet a pénzügyi tranzakciós adó harmonizálása terén, uniós szinten folyó, előrehaladott jogalkotási munkára. Ettől függetlenül bevezették, és a költségvetésbe beállították az ebből származó bevételt.

 

Különböző szervezetek hívták fel a jogalkotók figyelmét arra, hogy a pénzforgalmi illeték megdrágítja a vállalkozások és a magánszemélyek életét, akik ez ellen védekezni fognak, és bővülni fog a készpénzforgalom, valamint a fekete-gazdaság. A nagyvállalatok pedig külföldön nyitottak bankszámlát. A legtöbb környező országban bármelyik magyar állampolgár, azaz magánszemély is nyithat folyószámlát tetszőleges devizában, tehát akár forintban is. Az internet korában nem nagy művészet határon túli folyószámla-szerződést kötni és azt kezelni.

 

Mindezek következményeként nem folyt be a tervezett költségvetési bevétel.

 

Az Állami Számvevőszék által az államháztartás havi költségvetési folyamatairól készített elemzés információval szolgált a jogalkotók számára arról, hogy mely tranzakciók után mekkora összeget fizettek be a bankok és a Magyar Államkincstár tranzakciós illeték címén. Ennek ellenére úgy döntött a Kormány, hogy tovább növeli a pénzügyi tranzakciós illetéket az év második felében.

 

Június végén fogadták el az augusztusban hatályba lépő törvényt a tranzakciós adó módosításáról, amelynek értelmében

  • a készpénzfelvétel díja duplájára,
  • más tranzakciós díjak pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékra nőttek.

Emellett még 6% egészségügyi hozzájárulást is bevezettek a kamatokra.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szinte biztosra vehető, hogy a tranzakciós illeték emelését a bankok át fogják hárítani ügyfeleikre.

 

2013. augusztus 1-i hatállyal a pénzügyi tranzakciós illeték tárgykörében a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben, mivel az illeték megduplázódik, így minden 1.000 forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni, és az illeték felső korlátja is megszűnt.

 

Vegyünk például egy 100 000 forintos havi nettó-fizetést! A munkáltató átutalja a dolgozó bankszámlájára a pénzt, melyet a dolgozó készpénzben felvesz a banktól. (Nem akar kártyával fizetni egész hónapban, mert az külön pénzbe kerül, lásd forgalmi díj, jutalék, stb.) 100.000 Ft készpénz felvétele 600 forint illetékbe kerül havonta. Ez éves szinten összesen 7200 forint. Ha magasabb nettó-fizetésről beszélünk, akkor az összeg is magasabb.

 

Az illeték emelése mellett egy másik terhet is a nyakukba kaptak a bankok: a január és április között elért, a várttól jelentősen elmaradó illetékbevétel 208 százalékát kell idén befizetniük a költségvetésbe. Ez egy egyszeri fizetési kötelezettség.

 

Valójában a banki ügyfeleket legkorábban csak szeptembertől fogja terhelni a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték, hiszen a minden ügyfél számára kedvezőtlen módosítást tartalmazó bankszámla kondíciók módosítását 60 nappal annak hatályba lépése előtt közzé kell tenniük. A 60 napos jogszabályi korlátból adódóan pedig még a leggyorsabban reagáló bankok is egy hónapnyi tranzakciós illetékemelést kénytelenek lesznek saját költségük terhére viselni, miközben fizetik a többi különadót is.

 

Félre ne értsék, nem sajnálom különösebben a bankokat, hiszen most mindenki nehéz helyzetben van, de közgazdászként abban biztos vagyok, hogy a gazdasági növekedést korántsem ösztönzi a tranzakciós illeték, melyet végső soron a bankot használó ügyfelek fizetnek meg.

 

Azzal is tisztában kell lennie mindenkinek, hogy mivel a bank számlázza felénk ezt az adófajtát, mindenki a bankot utálja, és tovább védekezik a többletkiadás ellen. Például: 

  • a magánszemély megszünteti az egyik bankszámláját;
  • az áfás vállalkozás szintén csak egy bankszámlával fog dolgozni;
  • a nem áfás vállalkozások megszüntetik a vállalkozói bankszámlájukat (evás ezt nem teheti);
  • a bevételek egy része készpénzes lesz;
  • a dolgozók készpénzben fogják kérni fizetésüket, hisz az Mt. ezt nem tiltja (belső szabályzat előírhatja az átutalást, de azt nem, hogy a nettó-fizetésemnél kevesebbet kapjak kézhez); stb.

Sorolhatnám még, de ezt a jogszabályalkotóknak nálam jobban kellene tudniuk. Tényleg azt hiszi valaki, hogy a magánszemélyek bankban fogják tartani kicsi megtakarításukat? Ha beteszünk 200.000 forintot egy évig, kapunk rá egy év után 6.000 forint bruttó kamatot, amelyből levonnak 16% szja-t és 6% egészségügyi hozzájárulást, majdnem a kamat negyedét. Kézhez kapok 4.680 forintot, mint éves kamatot. Persze 20 milliós betéttel magasabb kamat érhető el.

 

Forrás: adoforum.hu