Üdvözöljük a

Röviden a kötetlen munkarendről | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Röviden a kötetlen munkarendről

Szerző: Varga Erika | 2014. augusztus 5.

Míg korábban csak a bírói gyakorlatban hivatkoztak a kötetlen munkaidőre, a 2012. évi Munka Törvénykönyve már konkrétan meghatározza, melyek azok a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályok, amelyek kötetlen munkarend esetén nem alkalmazhatók.

A munkaidő-beosztás egyik sajátos fajtája a kötetlen munkarend. Az 1992. évi Munka Törvénykönyve a kötetlen munkarend fogalmát nem ismerte, csupán a vezető állású munkavállalók kapcsán rendelkezett arról, hogy a vezető a munkaidő beosztását, a pihenőidő, és a szabadság igénybevételét a munkaszerződésben foglaltak szerint maga állapítja meg. A bírói gyakorlat azonban hivatkozott a kötetlen munkaidőre, és a gyakorlatban is sokszor találkozhattunk a „törzsidő” – „peremidő” fogalmakkal.

 

A 2012. évi Munka Törvénykönyve azonban 2012. július 1. napjától tiszta vizet öntött a pohárba. A kötetlen munkarend fogalma törvényi szabályozást nyert, és meghatározásra kerültek azok a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályok, amelyek kötetlen munkarend esetén nem alkalmazhatók. A jelenleg hatályos fogalom szerint kötetlen munkarend esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát, amely főszabály szerint egyébként a munkáltatót illeti meg, a munkavállaló számára írásban átengedi. Az átengedés a munkáltató egyoldalú intézkedését jelenti, ezért a feleknek nem kell erről a munkaszerződésben megállapodni. Elegendő, ha a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy a munkaidő-beosztás jogát részére átengedte.

Mivel a kötetlen munkarend alkalmazásáról a munkáltató dönt, ezért a munkaidő-beosztás átengedett jogát a jövőre nézve bármikor egyoldalúan is visszavonhatja, természetesen az általános magatartási követelményekre, így különösen a joggal való visszaélés tilalmára figyelemmel. A munkaidő-beosztás joga abban az esetben engedhető át a munkavállaló részére, ha önállóan megszervezhető munkát végez, azaz nem szükséges, hogy meghatározott időszakban álljon a munkáltató rendelkezésére, és teljesítse a munkáltató utasításait. A kötetlen munkarendet így egyes munkakörök eleve kizárják.

Elképzelhetetlen, és káoszt eredményezne a munkavégzésben, ha a gyártósoron munkát végző munkavállaló munkaidejét nem a munkáltató osztaná be. Ugyanakkor felesleges a kutató számára előírni, hogy tudományos tevékenységét mikor végezze. Néhány esetben maga a Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy a munkavállaló munkarendje kötetlen. Így a törvény erejénél fogva kötetlen munkarend érvényesül a munkakör megosztása esetén, valamint távmunkavégzésben és bedolgozói munkaviszonyban a felek eltérő megállapodása hiányában. Kötetlen továbbá a vezető munkarendje is

.

A kötetlen munkarend természetesen nem jelenti azt, hogy ha a munkáltató heti rendszerességgel hétfő délelőttönként értekezletet tart, akkor az azon való részvételre ne lenne kötelezhető a munkavállaló. A törvény is kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.


Kötetlen munkarend esetén a munkavállaló munkaidő-beosztás feletti szinte teljes rendelkezési joga miatt számos törvényi szabályt nem kell alkalmazni. Nem irányadóak ezért a munkaidőkeret, - a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok kivételével - a munkaidő-beosztás, a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás, a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő, a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, készenlét, továbbá a rendes és rendkívüli munkaidő és a készenlét nyilvántartásának szabályai. A szabadságot azonban kötetlen munkarendben is nyilván kell tartani.

Kötetlen munkarend esetén a rendkívüli munkaidő szabályai nem alkalmazhatók, így annak díjazása sem jöhet szóba. A korábbi bírói gyakorlat is megállapította, hogy ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg, eltérő megállapodás hiányában rendkívüli munkavégzés esetén ellenérték nem illeti meg.

 

forrás: ado.hu