Üdvözöljük a

Segítő családtag fogalma - vasárnapi munkavégzés | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Segítő családtag fogalma - vasárnapi munkavégzés

Szerző: Hendinger Anita | 2015. június 12.

A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényben megjelent a segítő családtag fogalma, amelynek értelmezése és alkalmazása kérdéseket vetett fel. Itt az NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) jogértelmezése.

A Kszvmtv. 10. pontja szerint segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt. E szabályok tehát nem határozzák meg, hogy a segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy között megbízási jogviszony, munkajogviszony, vagy egyéb sajátos jogviszony jön-e létre. llyen tulajdonképpen kivételt teremtő szabályozás hiányában azonban a kötelező érvényesülést kívánó munkajogi szabályok fognak érvényesülni, akkor, ha az adott jogviszony tartalmilag munkajogviszonynak megfelel.

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig a munkavállaló köteles – többek között – munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.

 

Az  Mt. 140.§ (2) bekezdése alapján a vasárnapi munkavégzés miatt járó ötven százalék bérpótlékon túlmenően további ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit, vagy akinek a Kszvmtv. 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti vasárnapon, - a Kszvmtv. 5-6. §-a szerinti üzletek kivételével - a Kszvmtv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletben, vagy a Kertv. 6. § (1a)-(1b) bekezdése szerinti üzletben a munkáltató rendes munkaidőben történő munkavégzésre oszt be, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el.

Mindezek mellett az Mt. 140. § (4) bekezdése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg,  A (4) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Az Mt rendelkezéseit általánosan kell alkalmazni függetlenül a munkavállaló munkáltatóhoz fűződő rokoni kapcsolatától.

 

A segítő családtag fogalmával kapcsolatban további jogértelmezés érkezett az NGM-től:

  1. A segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy között megbízási jogviszony, munkajogviszony, vagy egyéb sajátos jogviszony jöhet lére.  Mikor melyik jogviszonyt lehet létrehozni?

Ha valaki alkalomszerűen segítő családtagként vesz részt a kereskedelmi tevékenység folytatásában az teheti :

  • önként, szívességi alapon, munkabér, ellenszolgáltatás nélkül,
  • vagy köthet megbízási szerződést,
  • vagy kérheti, hogy munkaszerződést kössön vele az őt foglalkoztató családtag.

Abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó munkabér és egyéb ellenszolgáltatás nélkül önként – szívességi alapon segítségképpen – vesz részt, alkalomszerűen, a kereskedelmi tevékenység folytatásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában, szívességi munkavégzés valósul meg. Ha azonban a munkavégzés rendszeresen történik, amely már túlmutat a szívességi munka keretein, pl. annak alkalmi jellege nem állapítható meg, illetve az ellenérték fejében történik, s teljesülnek a munkaviszony ismérvei, a közeli hozzátartozók foglalkoztatása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján történhet jogszerűen.  Egyebekben az Mt. 34. § (2) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

 

Ha a segítő családtag részéről szívességi munkavégzés történik, a feleknek nem szükséges írásbeli szerződést kötni.

 

Ha az általános zárva tartási időszakban a gazdasági társaság a kiskereskedelmi tevékenységét részben ugyanazon alkalmazottak közreműködésével folytatná, tájékoztatom, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 27. § szerintsemmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A fenti jogszabályhelyet támasztja alá a KK BH 1997/99, mely szerinta túlmunkára vonatkozó szabályokat megszegi, aki e szabályok megkerülése végett színlelt szerződést köt.

  1. Milyen feladatokat láthat el kereskedelmi szakképesítés nélkül a segítő családtag?

A kereskedelmi szakképesítést igénylő feladatok listáját az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 3. Kiskereskedelem (vendéglátás) pontja tartalmazza. Amely tevékenység nem szerepel az NFGM rendelet mellékletének ezen pontjában, ahhoz nem szükséges szakképesítéssel rendelkezni.