Üdvözöljük a

Termékdíj: kis módosítás, nagy változás | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Termékdíj: kis módosítás, nagy változás

Szerző: Sörös Dávid | 2016. január 26.

Első olvasatra úgy tűnhet, hogy az idei év nem sok újdonságot hozott a környezetvédelmi termékdíj szabályozásban. Kicsit mélyebbre ásva ugyanakkor, kiderül, hogy vannak olyan módosítások, amelyek gyakran használt konstrukciók újragondolását is szükségessé tehetik.

Január 1-jétől kibővült a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség keletkezés jogcímeinek köre.  Az év első napjától az „első belföldi forgalomba hozatal” és a „saját célú felhasználás” mellett a „készletre vétel” is keletkeztethet termékdíj-kötelezettséget. 

 

Erre akkor kerül sor, ha az adófizetésre kötelezett a készletre vétel időpontját jelöli meg a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezése időpontjának, és ezt be is jelenti az adóhatóságnak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, vagy folyamatosan működés esetén – a tárgyévre vonatkozó választását – január 31-éig. 

 

A törvénymódosítás két nagyon lényeges dologra hívja fel a figyelmet:
Egyrészt a módosításnak komoly következményei vannak azokra nézve, akik készletre vételkor fizetik meg a termékdíjat, és emellett átvállalási szerződésekkel rendelkeznek.

Azzal ugyanis, hogy a készletre vétel önálló jogcímként került be a törvénybe, a készletre vételkor tényleges fizetési kötelezettség keletkezik, és azonnal esedékessé válik a termékdíj fizetés. 

Eddig ez a kitétel azért nem okozott gondot, mert a forgalomba hozatalig nem volt olyan törvényi jogcím, amely alapján fizetési kötelezettség keletkezett volna, forgalomba hozatalkor pedig ez a teher automatikusan átszállt az átvállalóra.

 

Másrészt a törvényváltozás egy – széles körben elterjedt – hibás gyakorlatra is ráirányítja a figyelmet.  Az érintett vállalkozások nem mindig kezelték a szabályoknak megfelelően azt a speciális helyzetet, ha készletre vételkori fizetési kötelezettséget választó kötelezett külföldről termékdíjköteles terméket hozott be, de azt végül mégsem hozta forgalomba itthon vagy használta fel saját célra, hanem visszaszállította a külföldi partnernek, vagy – nagykereskedőként – változtatás nélkül továbbértékesítette külföldön.

 

Ezt az egyszerűség kedvéért sokan úgy kezelték, hogy készletre vételkor megfizették, kiszállításkor pedig visszaigényelték a termékdíjat. A visszaigénylés ilyen esetben azonban jogosulatlan volt, hiszen termékdíj fizetési kötelezettség sem keletkezett.

 

Valójában a termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy a saját célú felhasználásakor állt volna be – visszamenőlegesen a készletre vétel időpontjára.  Mivel azonban egyik sem történt meg, így fizetési kötelezettség sem keletkezett, azaz sem fizetni sem visszaigényelni nem kellett volna a termékdíjat.  

 

A helytelen eljárás többlet adófizetési kötelezettséget ugyan nem jelent, de a jogosulatlan visszaigénylés miatt adóbírságot eredményezhet, ezért az eljárási szabályok megfelelő alkalmazására érdemes odafigyelni, és a múltbeli hibákat javasolt önellenőrzéssel korrigálni. 

 

Kié a doboz?

Pontosan ki minősül kötelezettnek olyan esetekben, amikor egy társaság logisztikai szolgáltató segítségét veszi igénybe a termékek behozatalához. Ilyen esetekben ugyanis gyakran előfordul, hogy a logisztikai szolgáltató lebontja a szállítói csomagolást (esetleg át is csomagolja a termékeket), és kisebb egységekben szállítja ki a termékeket a címzetteknek.  A terméknek a logisztikai szolgáltató soha nem lesz a tulajdonosa, de mi a helyzet a lebontott csomagolással?

 

A törvény 2016. január 1-jétől egyértelműen kimondja, hogy kötelezettnek a csomagolási hulladék első birtokosa számít, tehát ilyen esetekben a logisztikai szolgáltató. 

 

Bár a hatóságok jogértelmezése miatt ezt eddig is így kellett volna kezelni, mégis gyakran tapasztaltuk, hogy a logisztikai szolgáltatók nem voltak hajlandóak ezt a kötelezettséget felvállalni, ami mind a szolgáltatást megrendelő, mind a logisztikai szolgáltató szempontjából tarthatatlan. 

 

A szolgáltatást megrendelő feleslegesen fizeti meg a termékdíjat, míg a logisztikai társaság esetében komoly adóhiánnyal és büntetéssel lehet számolni.  

 

Fontos háromszögek 

A törvény eddig is tartalmazott kitételeket a háromszögügyletekre vonatkozóan, ezek gyakorlati alkalmazására mégis igen ritkán került sor. 

A szabályozás értelmében, ha belföldi vevőnek értékesítünk termékdíjköteles terméket úgy, hogy az értékesítés következtében a termék közvetlenül külföldre kerül kiszállításra, nem keletkezik termékdíj-kötelezettség. Eddig a szabályozás feltételként szabta, hogy a fuvart az értékesítőnek magának kell végeznie vagy megrendelnie, de ez a korlátozás 2016. január 1-jétől kikerült a törvényből.

Ezzel a könnyítéssel eddig még nagyon kevesen éltek, pedig komoly adminisztrációs terhektől szabadíthatja meg mind az értékesítőt, mind pedig a beszerzőt: nincs szükség a termékdíj megfizetéséhez kapcsolódó nyilvántartás vezetésére, a visszaigénylési számlazáradék szerepeltetésére és a visszaigényléshez kapcsolódó adminisztrációra sem.

 

Forrás: ado.hu