Üdvözöljük a

Továbbra sem szabályosak a színlelt szerződések | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Továbbra sem szabályosak a színlelt szerződések

Szerző: Szücs Krisztina | 2016. november 10.

A jelek szerint néhány cégvezető felelevenítette a már korábban is jogellenesnek minősített módszert, mely szerint munkaviszony helyett vállalkozási szerződéssel oldják meg munkaerő-szükségletüket jelentősen csökkentve így az adó- és járulékterheket.

A költséghatékonynak tűnő döntés előtt azonban érdemes mérlegelni a kockázatokat.

 

Megbízó és a munkavállaló (alvállalkozó) jogviszonyát nem a közöttük fennálló szerződés elnevezése, hanem tartalma alapján kell minősíteni. Fontos tudni, hogy a munkajogban szigorú típuskényszer érvényesül. Ha a foglalkoztatás alárendeltségben, a munkáltató széleskörű utasítási joga mellett történik, azt munkaviszonynak kell tekinteni, akkor is, ha a felek jogviszonyukat megbízási, vállalkozási, vagy más, az önálló munkavégzésnek keretet adó jogviszonyként nevezték el. A szerződéseket két hatóság is felülvizsgálhatja, és annak eredménye szerint azokat átminősítheti.

A munkaügyi felügyelő nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint bírálja el a szerződéseket, így a megbízási, vállalkozási szerződésnek nevezett, de a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő megállapodás alapján foglalkoztatottakat munkaviszonyban állóknak tekintheti. A foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az elvégzett munka ténylegesen milyen jogviszony alapján történt.

 

A vállalkozói szerződés színlelésének adójogi következményei is vannak, az adóhivatal azonban nem minősíti át a felek szerződését, ugyanakkor a színlelt szerződés valós tartalma alapján jár el, és szankciót is alkalmaz. Az adóhivatal tehát csak adójogi szempontból értékeli át a jogviszony jellegét, mert a hivatalnak a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősítenie. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az adójogszabályok megkerülése.

 

A munkaviszonyt leplező vállalkozási, megbízási szerződésnek a gazdasági következménye az, hogy az adózó a foglalkoztatást terhelő adókötelezettségének nem a jogszabályoknak megfelelően tesz eleget, ugyanis a költségeit a befogadott vállalkozói számlákkal növeli, általános forgalmi adót von le, tehát járulék- és adófizetési kötelezettségét jogszabályellenesen csökkenti, mellyel jogosulatlan gazdasági előnyre tesz szert. 

 

A munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket.

Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából. Ellenőrzéskor ezek megállapítása egyértelműen munkaviszony fennállását jelenti. E minősítő jegyek önmagukban is alátámasztják a munkaviszony létét.

Az elsődleges minősítő jegyek:

- a tevékenység jellege,

- a munkakörként történő feladat-meghatározás,

- a személyes munkavégzési kötelezettség,

- foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről,

- a munkavállaló rendelkezésre állása,

- alá-fölérendeltségi viszony.

Ehhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá minősítését.

A másodlagos minősítő jegyek:

- az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog,

- a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása,

- a munkavégzés helye,

- az elvégzett munka díjazása,

- a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása,

- a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása,

- írásbeliség.

 

Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a színlelt vállalkozói szerződés alapján, de ténylegesen munkaviszonyban tevékenykedő magánszemély számára is kockázatos az ilyen szerződéskötés, mert az ellenőrzéskor a bevallani elmulasztott  személyi jövedelemadót a foglalkoztatottól követeli az adóhivatal.

 

Forrás: NAV